Még a KP előtt Ukrajnába kezdi meg a Szeged a következő BL-fordulót, ráadásul egészen elképesztő és nagyon méltányolandó módon vonatos szurkolók is kiutaztak Kijevbe biztatni a csapatukat, egy-két órája értek a hotelba, szóval aki aggódott értük rajtam kívül is, annak mondom, hogy megvannak és élnek. Na szóval ahhoz, hogy lehetőség legyen megnyerni ezt a csoportot, ma egyértelműen győzni kellene, és ez nem lehetetlen, csak mondom.
Csapatunk, mármint azok a szurkolók, akik Európa több irányából indultak a francia kikötővárosba, komoly sportélményekkel gazdagodtak. Meg egyéb élményekkel is, mert volt itt komoly dugó az autópályán, sztrájk és minden egyéb. Mi Brüsszelből közelítettük meg a normand partokat.
Szegény svédek. Nem elég, hogy eleve nem sok eséllyel érkeztek Győrbe a hazai 17 gólos zakó után, még egy csarnokavató meccs is kerekedett belőle, így számítani lehetett rá, hogy nem csak azért fogja komolyan venni a győri csapat a meccset, mert úgy alakult, hogy lényegében középdöntős meccs lett belőle. Ebből az első félidőben nem sokat láttunk ugyan, mondjuk úgy, hogy az új csarnok okozta megilletődöttség miatt, de a másodikban kiosztotta a címvédő az esedékes sallert, így 8 ponttal, brutális gólkülönbséggel ment a 12 közé, de lényegében már a nyolc közé is. Hajtás után több.
Feszült végjáték után, fontos két ponttal távozik a Mol-Pick Szeged és kiváló szurkoló tábora Franciaországból. Bár a végét majdnem elbohóckodta a szegedi csapat, szerencsére a védekezés és az okos hosszú támadások megmentették a délutánt. Hajtás után értékelés.
Volt már szó idén a Vardarról - többször is, de itt a legjobban - , kicsit már unjuk is őket lassan, viszont ez ma visszaolvasva is pontosan áll erre a csapatra. Két meccset már lejátszottunk ellenük, az egyik lufaszt nem ért (+8), a másik annál többet. Elképesztően fontos fegyvertény az, hogy Szkopjéban végül nyerni tudtunk úgy, ahogyan. Nagy Laci nélkül, amit már lassan meg is szokunk, ha valamire, hát erre ez a makacs sérülés nagyon jó volt.
Sokan beszélnek szerencséről a kinti meccs kapcsán, amit én vitatnék, de nagyon. Melyik a szerencse-faktor, Ugalde labdalopása? Vagy hogy befújták a hetest ide is, oda is? Azt a meccset majdnem végig a kezünkbe tartottuk, abban az elképesztő hangulatban és amikor nagyon kellett, többen villantak.
Ez nem szerencse kérdése nálam.
A világ legjobb csapatsportjának történéseit követjük és tárgyaljuk ki több szempontból, ellentmondást nem tűrően.