Hatosfal

Nem először érezzük úgy ETO-meccs után, hogy "na erről meg mit lehet írni". És ez nem a csapat kritikája, de egész egyszerűen aki látta a meccset, bizonyára egyetért velem: többnyire esetleges és sokszor összeszedetlen támadójáték, nagyon jó, bár néha elmélázó védelem, és ennyi elég is a mai BL-mezőnyben egy 10 fölötti idegenbeli győzelemhez. Nem most kell jónak lenni, így tulajdonképpen ezzel mindent el is mondtunk a meccsről, de azért mégis nézzük meg, mi történt.

Kicsit belealudtunk a tegnap estébe (bár inkább más oka volt, hogy nem írtunk, erre még hajnali egykor szemtanút is találtunk egyik játékos személyében), így elmaradt a szokásos meccs utáni. Szerencsére nem kell összeszednünk a gondolatainkat, kedves pajtásunktól kaptuk az alábbit, így most vendégszerzőileg emlékezünk meg a tegnapról. Hajtás után, természetesen, képekkel a klubtól.

Egyre érdekesebben alakul a BL ahogy haladunk előre. De hát mit van mit tenni, ilyen a női kézilabda, ezért szeretjük. Íme a harmadik forduló utáni kápé.

Mint Egri Vityától megtudtuk, idén nem az ETO a BL fő esélyese, úgyhogy volt okunk aggódni, legalábbis ha rá hallgattunk volna, vagyis Dalmoséra, aki szerint ez így van. Szerencsére ezt a pályán lévők nem tudták, így igazából addig volt szoros a meccs, amíg az ETO hatosfallal próbálkozott, de aztán Ambros hirtelen úgy döntött, hogy nem tetszik neki a blogunk neve, így Korsót kivezényelte zavaróba, és ebbe szó szerint belezavarodtak a dánok, onnantól tükörsimán hozta az ETO a kétségkívül legnehezebb csoportmeccsét. Hajtás után leszedjük a keresztvizet, de a csapatról nem, mert róluk most még rosszindulattal is nehéz lenne rosszat mondani.

Igen, így lehetne nevezni az elkövetkező két hétvégét, hiszen a BL-győztes és a KEK-győztes, azaz az Eto és a Viborg találkozik egymással, amit mi már nagyon várunk.