Hatosfal

Nem először érezzük úgy ETO-meccs után, hogy "na erről meg mit lehet írni". És ez nem a csapat kritikája, de egész egyszerűen aki látta a meccset, bizonyára egyetért velem: többnyire esetleges és sokszor összeszedetlen támadójáték, nagyon jó, bár néha elmélázó védelem, és ennyi elég is a mai BL-mezőnyben egy 10 fölötti idegenbeli győzelemhez. Nem most kell jónak lenni, így tulajdonképpen ezzel mindent el is mondtunk a meccsről, de azért mégis nézzük meg, mi történt.

A meccs úgy első bő tíz perce inkább emlékeztetett valami serdülőtorna selejtezőjére, már ami a támadójátékot illeti. Aztán a győri védelem hirtelen azt mondta, hogy most mi 15 percig nem vagyunk hajlandóak gólt kapni, az eleje is elkezdett működni, és ennyi elég is volt ahhoz, hogy egy tök nyugodt hatvan percünk legyen. Grubišić legtöbbször már akkor odament a labda elé, amikor a lövő még a kezét sem emelte, és mind Misi, mind Maca megmutatta, hogy nem kell tartani Görbe hiányától. Bő 20 perc után 3 kapott gólnál járt a győri csapat, mindezt a BL-ben, nem is kell ezt túlragozni. Pedig az 5+1-et még elő sem vette Martín. Ezúttal Korsós nem tudott annyira csillogni, mint amikor még a nyitott élén is kitűnhet, de összesen három gólig jutott, mindet posztról, és ha ehhez hozzávesszük, hogy Szepesi keveset játszott, de dobott két szép gólt (meg kihagyott öt másodperc alatt két ziccert, amikor már semmit nem számított), akkor továbbra sem értjük, hogy miért Erdősi és Schatzl, és hogy vajon Kovacsics még mindig miért balszélső a kapitánynál - mert tévedés ne legyen, nála még mindig az, ezt a héten ismét közölte. Nézzük pozitívan, legalább ők ketten pihentebbek lesznek januárra.

A második félidőben lényegében semmi nem változott, pedig variált Martín annyit a csapaton, mint más edzők egy egész szezonban nem szoktak. Elkeseredésre okot adhat azonban az, hogy az egyszem Sävehof elleni meccset leszámítva a két "második lövő" támadásban értékelhetetlen. Tudjuk, hogy nem ősszel kell csillogni, de ez így nagyon karcsúnak tűnik. Továbbá aggódunk némileg még a jobbszél miatt is, és nem elsősorban Bodesz miatt, mert ugyan ma sem volt kiemelkedő, de egy erős átlagot hozott, főleg védekezésben, de egyedül nem fogja végigbírni a szezont, nem is fizikailag, inkább fejben érzünk nála már most némi fáradtságot, és ezzel a legkisebb mértékig sem akarjuk macerálni. Az nagyon kevés lesz egy Budućnost vagy egy Larvik ellen, ha kétszer három percre Korsó és Szepi helyettesítik. És ez ismét nem az ő kritikájuk, de ilyen szinten jobbkezes jobbszélsővel nem lehet játszani (Turej csak egy volt).

Már csak egy hét, és mehetnek pihenőre páran, a többiek mennek a válogatotthoz, ennyi sérülés után már ráfér a csapatra egy kis nyugi, hogy aztán januárban lehessen újra komplett csapattal tolni (nyilván Lunde, Görbicz és Orbán nélkül). Nem féltjük Ambrost, tudja, mit csinál. Azért még az Eb előtt tervben van egy áttekintő poszt arról, hogy hol is tart most a csapat, és örüljünk annak, hogy három csapatunk is nyert a hétvégén, és mindegyikük - jé! - a védekezésével tette.