Akkor általában jól végződik számunkra egy verseny. A kezdeti tökölődést nem igazán tudom, hogy a lámpaláznak tudhatjuk-e be, vagy a koncepciótlanságnak ami a pályán folyt. Egy dolog viszont biztos: ebben a mai estében minden benne volt, ami a női kézilabdát jellemzi...
Időnk kevés, Veszprém-meccset néztünk, kimaradókat bejelentették, technika már megint babrál velünk (pontosabb fincs kollégával) kifelé, de azért írunk. Fincs elkövette, én (am) kicsit megpiszkáltam.
Már csak kettőt kell aludni, és kezdődik a kézilabda ünnepe. Nyútomi ezzel a sorral indította pozitív hangvételű felvezetőjét. Nos, már csak egyet kell aludni, de ezúttal félelmeimet fogom "papírra" vetni. Remélem, ha kiírom magamból, varázsütésre eltűnnek, és csak a Tomi által képviselt pozitív hozzáállás marad meg. Figyelem, az elkövetkező sorok a nyugalom megzavarására alkalmasak!
Már csak kettőt kell aludni, és kezdődik a női kézilabdázás két hétig tartó ünnepe. Nekem legalábbis az EB az igazi rangadó, nem a széthigított világbajnokságok, ahová lassan mindenki bekerül, csak az igazi, nívós csapatok nem... Mint kb. az olimpián...
Egy vártnál nehezebb mérkőzés után egy vártnál könnyebben sikerült meccsen vagyunk túl, bár a meccs közben néha agybajt kaptam az ukrán-tv igencsak gyengére sikerült közvetítése miatt. Őszinte leszek, kicsit emiatt élvezhetetlen is volt a tv-képernyő előtt "izgulni", mindazonáltal ma ezt leszámítva szerencsére jó dolgokról írhatok. Azt hiszem az egész blog nevében mondhatom, továbbra is örömködünk és sokat várunk Talant barátunktól.
Nem fogunk hazudni, mi is úgy ültünk le a Portugál meccs elé, hogy közben majd még jól meg fogjuk nézni a napi történéseket a Facebookon, kibogarásszuk a napisajtóból, hogy meddig olvashatjátok még ingyen a Hatosfalat és hasonlók. Ehhez képest meglepődtünk.
Többször is.
A világ legjobb csapatsportjának történéseit követjük és tárgyaljuk ki több szempontból, ellentmondást nem tűrően.