Mármint a hazai pályától a BL-csoportmeccsekre. Persze lesz még egy negyeddöntő, de az már másik műfaj lesz, és a mai játék alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy az F4 benne van ebben a foghíjas keretű csapatban is. Sok minden elkezdett működni, ami a Larvik ellen nem, és ugyan hajmeresztő játékvezetői ítéletekben ma sem volt hiány, a meccs első harmadát leszámítva az történt a pályán, ami a hazai csapat eltervezett. Hajtás után élménybeszámoló, helyszínileg.
Annyi minden történt itt az elmúlt napokban, hogy nem is tudom, hol kezdjem. Talán ott, hogy bocs mindenkitől, aki megörült a játéknak meg a lehetőségnek vagy esetleg annak, hogy minket támogathat, megígérjük, hogy megteheti nemsokára. Abban a formában ugyan nem, ahogyan szépen kitaláltuk, mert mint kiderült, nem mi vagyunk a Szerencsejáték Zrt., de máshogy lesz rá mód, és azt a módot bizony össze fogjuk kapcsolni meccslátogatási lehetőségekkel itthon és idegenben egyaránt. Jót akartunk, csak túl gyorsan. Két jegyet természetesen így is kisorsolunk március 19-én, de mivel már nem kell annyira sietni, a megosztanivalót majd csak jövő héten indítjuk újra. Az eddigi megosztókat listáztuk természetesen, és beletesszük őket is a kalapba. Lassan új funkciókat és új hátteret is kap a tevékenységünk, szóval zajlik az élet, erről is majd nemsokára.
Gyorsan meghánytuk-vetettük, és mivel közszolgálatilag is pozitív volt a fogadtatása, ráadásul kedvenc partnerünk, a NordHedge simán mögénk állt újra (amit innen is köszönünk, és erősen javasoljuk mindenkinek, hogy nézzen utána, hogy ők mivel is foglalkoznak, mert ennek ismerete is jelenthet előnyt majd valamelyik játékunkban. Angolul beszélők előnyben, de szívesen válaszolunk, segítünk mi is privátban), így belevágunk, tarts tehát velünk!
Viszont nagy igyekezetünkbe beleszaladtunk néhány jogi gubancba, ezért most teljesen átalakítjuk a játékot, de rajta vagyunk, hogy a jövőben nagyobb mozgástérrel tudjunk rendelkezni az ilyen akciók keretében.
Történelmi KP-hez érkeztünk, Ambros Martín bő 2,5 éves győri ténykedése alatt először veszített a csapata a BL-ben idegenben, minden sorozat megszakad egyszer, blablabla. Nem is ez az igazán fájó, sőt tulajdonképpen semmi jelentősége nincs, a csoport első és második helye kb. ugyanannyit ér, mivel a négy közötti sorsolásban semmiféle irányítás vagy kiemelés nincs, oda meg el kell jutni, akárki jön a másik oldalról. Én magam egyetlen veszélyt látok ebben, ha ETO-Vardar lesz, mert ugyan a Vardar nem egy világverőnek látszó alakulat, de simán benne van, hogy bulira vették az eddigi meccseket, aztán majd a nyolc között akarnak homorítani. Szóval igen, ismét kiderült, mitől baromság ez a lebonyolítás. Hajtás után még egy kicsit erről is, arról is, KP-ről is.
Minden szepontból egyszerűbb túrára számítottunk ugyan, de nem baj, szeretjük a kihívásokat. Volt itt minden: az utolsó pillanatban konstatált irathiánytól kezdve a részegekre vadászó szigorú rendőrökön át ugye, siralmas színvonalú, női típusú meccs, néhány kivételtől eltekintve többnyire értékelhetetlen egyéni teljesítményekkel, szedett-vedett szurkolás, ellenőrizhetetlen piros lap, nulla wifi, kabaré a sajtótájékoztató helyett, Zlatko Horvatra örjöngő némber (nem én, rajtam kívül más is volt, állítólag), ilyenek.
Szerencsére az út legalább sima volt hazafelé és még nyertünk is, ami egyáltalán nem elhanyagolható ebben az esetben.
A világ legjobb csapatsportjának történéseit követjük és tárgyaljuk ki több szempontból, ellentmondást nem tűrően.