Hatosfal

Vagy még nem? Majd csak jövőre? Vagy hogy is van ez, kedves szögedi illetékesek, mi lesz ezzel az lassan három évvel ezelőtti ígérettel? Hogy majd Csányi hátterével, meg minden? Vagy most még nem ér ilyet kérdezni? Na mindegy, tényleg nem most van itt a számadás ideje, még ha már számolom is addig a perceket.

Amikor azon a csodálatos szombaton bejutottunk a Final Fourba nem volt nálam boldogabb ember ezen a planétán. Mostanra már biztos van. Sok is. Ahogyan az várható volt, elkezdődött a jegymizéria. Erről majd bővebben később, most lassan bajnoki döntő van. Ugye milyen fura, ahogy így szerda és vasárnap este majdnem hogy csak elsikkad? Na mindegy.

Próbálkoztunk a látottaknak megfelelő szintű méltatással, de elég kis esélyünk volt. Nem volt kétséges, hogy a Győr a jobb, hogy itt ma csak az ETO nyerhet.

Így hát összefüggő magasröptűségek helyett elégedjünk meg agytekervényeink (és levelezőlistánk) elsőre tán kaotikusnak tűnő, kissé sör-és fröccsszagú vázlatpontjaival:

Új húsunk, nyútomi írása, akinek meggyűlt a baja az adminjogokkal. Találó az admin név, mert semmiképp sem admax. Fogadjátok sok szeretettel írását és a bátrak pénzmaggal az ETO végső sikerét!

Mit csinál az a hatosfalas blogger aki nem jutott el az efnégyre? Otthon ül és abban a megtiszteltetésben részesül, hogy írhat az elődöntőről! A királyin kezdtem el nézni, de az ország anyacsatornája jószokásához híven nyugdíjas stílusban, hosszú, unalmas, már-már véget nem érő stúdióbeszélgetéssel indított amit még az én mimózalelkem sem bírt befogadni, pedig elvből azon szurkolók miatt, akiknek nincs Digijük, a királyi1-gyel próbálkoztam, de sorry, nem bírtam öt percnél tovább így átkapcsoltam Digiékhez...

Kicsit magáról az eseményről: azt hiszem, hogy a szervezés igen jóra sikeredett, hiába keverték le a közönség zaját, a hangulat átjött, még így is libabőröztem, ahogy tv-ből láttam azt, hogy közel tízezer ember néz egy női kézilabda mérkőzést élőben a helyszínen, főleg így ugye, hogy történelem íródik. Én spec féltem ugyan, hogy komoly gondot fog okozni a Mütyürland FCM (lánykori nevén Ikast), de a formaidőzítés az F4 első felvonására (vagy főpróbájára?) igen jól sikerült. A (szezonban) kicsit döcögő támadás jól ment, a védekezés szép volt (most Stine Jörgensen góljai felett hunyjuk be a szemünket, bár azt hiszem tarthatna kiselőadást arról, hogy hogyan kell világklasszis védőket szétszopatni középkezdésből). Ahogy Kilgore Trout kolléga mondta, 50 percig kell jól játszania a Győrnek és akkor nincs baj. Ezt Görbiczék szigorúan be is tartották, volt ugyan hullámvölgy, de ahogy beleestek, olyan gyorsasággal ki is másztak belőle. A két román bíró megpróbálta a dánokat meccsben tartani, de hát nem volt mit tenni, egy (Bognár-Bódit kivéve) BL-győztesekkel felálló címvédő csapatot ilyen könnyen nem lehet ám elintézni.

Bulatovics és Amorim bombái mellett nem lehet szó nélkül hagyni Misikét sem. Azt a Misikét aki már tavaly is olyan hidegvérrel vágta be a sorsdöntő büntetőt a Valceának, hogy arra szavakat még most sem tudok találni, de a mai teljesítményére sem. Vagyis, de: zseniális! A második félidőben akkorát dobbantott, hogy azt hiszem mindenki tudatába belevésődött a neve örökre, az, hogy zsinórban ugyanazt pofátlanul meg merte lépni, és ráadásul ennyiszer Englert ellen, mellé még palira vette Line Jörgensent is, már-már parádés volt. Jörgensen ugyan lehet, hogy a szezonban az egyik legjobb jobblökő volt és védekezni is tud, de lábbal úgy verte meg Misikénk ahogy nem szégyellte, és mi ezért meg is simogatjuk a buksiját.

Egy szó, mint száz, nagyon jó kis elődöntő volt, egy vérprofi címvédő és egy szimpatikus dán (ja amúgy mondtam már, hogyha dán kézilabda akkor nekem csak az Ikast?) csapat csatája volt és Grootéknak drukkolunk holnap a bronzérem megszerzéséhez!

A balkáni összeröffenésről pedig: nem is tudom mit lehetne mondani. Igazi krimi volt a pályán. Megmondom őszintén én előzetesen Podgoricát akartam a döntőbe, hogy édes bosszút álljunk Knezsevics tette miatt, de az a dráma ami a pályán volt a végjátékban, már inkább a Szkopje felé billentette a mérleg nyelvét. Lehet elkéne gondolkodni a szkopjei immigration teamnek arról, hogy hiába vesznek meg kilóra jól védekező játékosokat, támadásban 0, azaz nulla(!) darab átlövővel még mindig nem lehet BL-t nyerni, főleg nem Kasztratoviccsal az élen, akinek láthatóan fogalma nem volt arról, hogy mit is kellett volna lépnie, a hosszabbításért meg tartozik fejenként egy láda sörrel a játékosainak...

Zárásként pedig a holnapról; ugyan a bajuszos lányok jutottak a döntőbe, és van miért aggódni mert a két norge hölgyemény bicskanyitogatóan elnéző volt a hentesekkel, de támadásban nem volt valami félelmetes ez a csürhe csapat. A kérdés csak az, hogy ezt a brutalitást amiért jobb helyeken már előzetesben szoktak ülni, a két Bonaventura megakadályozza-e, ha igen, akkor nem is kérdés ki lesz 2014-ben a világ legjobb csapata, ha nem... Hát akkor is nyerjen a Győr!

Eljött hát a várva várt hétvége, a Büszkék Leszünk döntőjének hétvégéje, elődöntővel a szombat és döntővel vélhetően a vasárnap. Budapestenrendezikasportágelső...úgyistudjátok.

Győr-Midtjylland, Vardar-Budu, ennyi a lényeg, a többi a rizsa. Na, a rizsa jön most. Röviden nyaljuk át, hogyan is jutottunk ide, kik jutottak ide (és kik nem), mit várjunk, meg ilyenek. Lapozni tessék!