Hatosfal

Eljött hát a várva várt hétvége, a Büszkék Leszünk döntőjének hétvégéje, elődöntővel a szombat és döntővel vélhetően a vasárnap. Budapestenrendezikasportágelső...úgyistudjátok.

Győr-Midtjylland, Vardar-Budu, ennyi a lényeg, a többi a rizsa. Na, a rizsa jön most. Röviden nyaljuk át, hogyan is jutottunk ide, kik jutottak ide (és kik nem), mit várjunk, meg ilyenek. Lapozni tessék!

KEK-ben, EHF-ben dán-orosz döntők jönnek, talán ellentétes esélyességi előjellel, mindekettőnél a bent maradt dán ellen intézte el magát legtovább bent maradt klubunk. Az FKC kupaidényének befejezéséről horrorként írt mindenféle média. Maradjunk abban, ha féllel több eszük van, kihajítják a labdát a francba kettőből egyszer (kérdezzék erről az izlandi olimpiai férfi válogatottból Snorri Guðjónssont). A Fradi esete komplikáltabb, valahogy az az érzésünk, hogy az állományváltozást nem kísérte taktikai módosulás (lásd nagyban: Pep Guardiola és aktuális csapata taktikájának esete), a gyakorlatilag csak elméleti jelentőségű év eleji bajnokin túl minden olyan tétmeccsüket elbukták, ahol ellenfél is volt. És ezzel szépen át is köthetünk a BL-re, mert ugye előbb a Midtjylland majd a Viborg ellen szaladtak bele a késbe, és épp ezt kell épp az előbbi ellen elkerülnie a Győrnek, és akkor nem lesz gond.

Mert ugye nem lesz gond!

Kijött közben a közönségszavazós BL-drímtím, ami pont annyira jogos, mint fogni egy tényleg jó játékosokból álló klubcsapatot és így elnevezni. Olyan túlnyomóan közép-európai lett, hogy nehéz komolyan venni, és ne látni bele az errefelé divatos klikkoljsokat-mozgalmakat. Nekem már a nevezettekkel is voltak fura észrevételeim. Értem én, hogy mindenkit csak egy helyre, de az év védője Amorim (sajnos Tervel eddig nem a tavalyi - de most két meccsre az lesz és telipofával vigyorogva rábólintunk), szerencsésebb lett volna Barbosával, Robertsszel nyeretni a ballövőt és Amorimnak a védőt, de így is megbékélünk azért. Rég kiesett BL-csapatok tagjait is nevezték, de akkor meg hiányolom Tomorit (mégha egy pillanatra nem is nézzük hibáit, simán a Fradi egyetlen tartósan fix húzóembere maradt idénre). Szóval ez ilyen furán vegyeske. Nem élete idénye, de simán a legjobb beálló volt így is Löke. Jobblövőben Bulatovicsot meg két bázis szépen beszavazta, pedig ez bizony Line Jörgensen idénye. A szélsőkkel elégedettek vagyunk. Kapusposzton a német győzelem megérdemelt. Az én idényem nyertese azonban Englert: nem láttam a Midtjylland minden meccsét, de ki az év kapusa, ha nem az, aki közepeske csapatát az idény sikerességéhez feltétlenül fontos két meccsen továbbjutásba majd F4-be tolja a jobb nevű Fradi és Vardar elleni találkozón (előbbinél sajnos ellenében)? A kimaradt poszton pedig simán nyerő volt Görbicz teljestménye, nehéz lenne bármely más irányítónak megfejelnie.

Tehát, lám, csak győri és/vagy montenegrói vagy montenegrói csapatban játszó nyert. A győriek teljestményéhez gratulálunk, mégha kevésbé is látványos évközi röss hozta őket, mint a tavalyi. De kit érdekel, ha ez a csapat közben meg nem bír kikapni, márpedig az igazi erőmérő az, ha akadozó szekérrel sincs gond. Ambros is ismételgette, hogy nem baj, ha év közben kijönnek a problémák, legalább lehet rájuk készülni. És ha a tavalyi elődöntőre gondolunk, azt az agyfrászt szívesen kihagyjuk idén.

Erőviszonyok.

Óva intünk mindenkit attól, hogy örömkézire számítson az elődöntőben! Amint Englert kifogja a fogós napját és indulnak a lilák(?), bárki bajban lehet. Persze, halljuk a teherlevételt, hogy nekik innentől minden öröm, meg elérték, amit akartak, meg nyolcezer ember előtt milyen més lesz játszani, azért csak tessék őket helyükön kezelni, és akkor nem lesz gond. Martín csapata biztosan ilyen szellemben jön majd pályára. Ha az alázatos évközi munka azt jelenti, hogy okosan támadnak, szervezetten zárnak vissza és a meccs javarészében koncentrálnak, nem lehet gond. Azért Lunde lehet picit jobb, mint évközben. Fölállt fal ellen ha nem is Larvik-szinten, de gyengébbek, ám azért a Midtjyllandnak átlövői is vannak, de tényleg nem ez, hanem a visszazárás megoldása lesz a döntő, és akkor jöhet a döntő. 

A másik elődöntő már neccesebb. Alapból a Budu az esélyesebb, de Knezsevics nélkül és várhatóan a szokottnál árnyalatnyit szigorúbb bíráskodás mellett már talán az 50-50 túloldalára is átbillennek az sanszok. A padokat is nézhetjük. A Vardarnak van egy remek sora hatvanperces Lekiccsel, meg egyéb nagy nevek, de például hullámzó francia kontingenssel. A másik oldalon meg mit tud például Byzdra a BL-ről? Jó durva az a védelem, de egyik vezérét vesztő csapatnak elég ez? Azonban ha az edzői pulpitusra nézünk, lehet nagy a különbség. Úgyhogy bevállalom: szerintem a Budu lesz a döntős.

Kora délután indul a móka, mindenki a helyszínre, kivetítők elé, vagy a két csatorna műsorát bambulva otthonra/sportkocsmába. Háromra indul!

Szóval F4-re és Budapestre föl, hajrá mi!