Hatosfal

Válogatott hét van, tudjuk igen, azt is kellene meg lehetne is cincálgatni, de amikor ilyen remek vendégposztok érkeznek, akkor megállunk egy pillanatra, hogy visszatekintsünk a múlt hétvégére és az elmúlt évekre. Gyurák, a veszprémi vezérszurkoló kapta el Uros Vilovszkit néhány kérdésre, fogadjátok szeretettel!

- Egészen friss még az élmény, hiszen az elmúlt hétvégén játszotta a csapat a klub fennállásának első Final4-ját, mik a tapasztalatok, hogyan éreztétek magatokat Kölnben?

- A csapat nagy része még soha nem szerepelt a négyes döntőben. Mindegyikőnk megedződött már az évek során a telt házas meccsek alatt, de számomra is és a társaim számára is egy hatalmas élmény volt ennyi ember előtt játszani. Nagyon sajnálom, hogy a Kiel ellen nem sikerült jobban a mérkőzés, hiszen egy esetleges döntőben már bármi megtörténhetett volna. Ott már 50-50 százalék esélye van mind a két csapatnak.

- Amikor a Kiel ellen Sulicsot kiállították, azt hogy élted meg? Mit gondoltál akkor?

- Abban a pillanatban amikor felmutatták neki a piros lapot, akkor azt gondoltam, hogy gyerünk Vili, hajtsd meg, hiszen sikerülhet még megnyerni a mérkőzést.

- Mennyire vagy elégedett a játékoddal a tornán?

- Nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Tudtam, hogy fizikálisan nagyon nehéz lesz a meccs a spanyol bajnok ellen. Csak egy átlagos játékot mutattam sajnos, pedig a pályafutásom alatt több esetben is játszottam a Barcelona ellen és ha nem is nyert a csapat, de nekem mindig jól ment a játék.

- Suliccsal riválisok vagytok ezen a poszton, de ennek ellenére milyen a kapcsolatotok?

Nagyon jó a kapcsolatunk, barátok vagyunk. A rivalizálás ellenére segítjük egymás munkáját mind az edzéseken mind a mérkőzéseken.

- Ki az a társad, akivel a szabadidődben vagy az utazások során többet vagy?

- Igazából nincs ilyen, igyekszem mindenkivel jó kapcsolatban lenni legyen az játékos, szurkoló vagy bárki. Én alapvetően egy barátságos, csupaszív embernek tartom magam és szeretnék is ilyen maradni.

- Az eddig itt eltöltött éveidben mi a legkedvesebb és mi a legrosszabb emléked?

- Hát a magánéletben a gyermekeim születése, a pályán meg az összes bajnoki és kupagyőzelem megünneplése volt. Felejthetetlen még a PSG meccs utáni meglepetés is, amivel a szurkolók örvendeztettek meg minket, de még ide sorolnám azt a pillanatot is, amikor az én utolsó másodperces gólommal vertük meg a Ciudadot. A legrosszabb pedig ami Mariannal történt és az azt követő napok, hetek. Az egy nagyon nehéz időszak volt a csapat és az én életemben is.

- Említetted a Párizs elleni mérkőzést követő meglepetést. Abból sejtettetek valamit?

- Megmondom őszintén nem. Furcsa volt, hogy az edző másképp viselkedett a konditermi edzésen, mint ahogy máskor szokott. Rászólt játékosokra, hogy hagyják abba a gyakorlatot, nem kell végigcsinálni a sorozatot. Gondoltam is magamban, hogy egy edző hogy csinálhat ilyet, hogy arra buzdítja játékosát, hogy valamit ne csináljon meg az edzésen? Aztán amikor beléptünk a csarnokba, világossá vált minden.

- Mi a véleményed a veszprémi szurkolókról és a mérkőzéseken tapasztalható hangulatról?

- Leírhatatlan! A veszprémi közönség a világ legjobb szurkolótábora. Mikor a mérkőzések előtt készülök érzem, hogy részemről minden ok, de valami mégis hiányzik. És amikor a tábor elkezd hangolni, akkor jön belém az a plusz, ami hiányzik. Ilyenkor beleborsódzik a hátam és tűzbe jövök teljesen, az adrenalin pedig az egekbe szökik. Hihetetlen, hogy mennyi szeretet kapunk a rajongóktól, amik mindig átsegítenek a nehéz pillanatokon.

- Igyekeztünk jó hangulatot teremteni Kölnben is. Ebből mennyit érzékeltetek lenn a pályán?

- Nehéz dolgotok volt, hiszen 10-15000 német szurkolóval kellett felvennetek a versenyt, de úgy gondolom, hogy sikeresen vettétek ezt az akadályt. Jó volt érezni a pályán, hogy mennyi ember próbál minket segíteni abban, hogy elérjük a közös álmot.

- Voltál mát életedben feldobálva vagy ez volt a premier Kölnben?

- Szerintem az első volt. De elmondhatom, hogy fantasztikus dolog, amikor a szurkolók ilyen
formában is kimutatják a szeretetüket. Ezért érdemes megszakadni az edzéseken. Ez olyan érzelmi feltöltődést okozott az életemben, ami sokáig erőt ad a folytatásban.

- Végezetül, mit lehet tudni a sorsodról? Az elmúlt napokban felröppent a hír Nielsson érkezéséről a Hamburgtól. Ez mennyiben befolyásolja a további pályafutásodat?

- Jelenleg még nem tudok semmi biztosat, folynak a tárgyalások. Még nem tudom, hogy itt, vagy máshol folytatom a játékot. Ha esetleg mennem kell, akkor sem esem kétségbe, ilyen a profi sport. Egyik szezonban az egyik, másik szezonban a másik a csapat játékosa vagy. Bármi is történjen, a Veszprém és a közönsége mélyen beköltözött a szívembe. Ez az érzés egész életemben elkísér majd.

Képet innen loptuk: 

http://www.sport1tv.hu/Hirek/2012/02/25/kez_bl_csoport_veszprem8