Hatosfal

Rövid szünet után újra Női Bl, méghozzá magyar szempontból igen fontos meccsel, hiszen Larvik-Eto a csoportelsősségért. Ez az utolsó hét, amikor a listán megelőlegezzük magunknak a második helyet. Ha most nem jön össze egy jó eredmény, akkor KP harmadik helyről vághatunk majd neki a negyeddöntőnek, bár úgy gondolom, a négybe jutást ez nem fogja befolyásolni. Érdekesség a Vardar eltűnése a listáról, a Dinamo egyre komolyabb tényezővé válása, de az előzetes rövid felsorolás helyett lássuk is a listát.

Amikor a hatosfal levlistáján felmerült, hogy kövessen el a női szakasz egy félév-értékelőt a győriek félszezonjáról, akkor még csak nem is sejtettük, hogy a sérültek és hiányzók listája további ásszal gyarapodik. Duda sérülése rosszabbkor nem is jöhetett volna, de persze ide azért a "sérülés sosem jön jókor" közhely még idekívánkozik. Az öt hiányzóhoz (remélhetőleg mondjuk legalább Mülleré csak januárig tart) tetszőlegesen hozzávehetnénk egy beállóst és egy balszélsőt, és máris egy BL-győztes csapatról beszélnénk. Szóval a helyzet nem egyszerű, de bízunk annyira Ambrosban, hogy a csapat még így is az esélyesek között maradt. Hajtás után visszatekintés.

Nem először érezzük úgy ETO-meccs után, hogy "na erről meg mit lehet írni". És ez nem a csapat kritikája, de egész egyszerűen aki látta a meccset, bizonyára egyetért velem: többnyire esetleges és sokszor összeszedetlen támadójáték, nagyon jó, bár néha elmélázó védelem, és ennyi elég is a mai BL-mezőnyben egy 10 fölötti idegenbeli győzelemhez. Nem most kell jónak lenni, így tulajdonképpen ezzel mindent el is mondtunk a meccsről, de azért mégis nézzük meg, mi történt.

Kicsit belealudtunk a tegnap estébe (bár inkább más oka volt, hogy nem írtunk, erre még hajnali egykor szemtanút is találtunk egyik játékos személyében), így elmaradt a szokásos meccs utáni. Szerencsére nem kell összeszednünk a gondolatainkat, kedves pajtásunktól kaptuk az alábbit, így most vendégszerzőileg emlékezünk meg a tegnapról. Hajtás után, természetesen, képekkel a klubtól.

Mint Egri Vityától megtudtuk, idén nem az ETO a BL fő esélyese, úgyhogy volt okunk aggódni, legalábbis ha rá hallgattunk volna, vagyis Dalmoséra, aki szerint ez így van. Szerencsére ezt a pályán lévők nem tudták, így igazából addig volt szoros a meccs, amíg az ETO hatosfallal próbálkozott, de aztán Ambros hirtelen úgy döntött, hogy nem tetszik neki a blogunk neve, így Korsót kivezényelte zavaróba, és ebbe szó szerint belezavarodtak a dánok, onnantól tükörsimán hozta az ETO a kétségkívül legnehezebb csoportmeccsét. Hajtás után leszedjük a keresztvizet, de a csapatról nem, mert róluk most még rosszindulattal is nehéz lenne rosszat mondani.