AJÁNLÓ
 
14:45
2014. 10. 05.
Holnap lesz csak igazán cudar Kölnben németnek lenni. Már az is szokatlan nekik, hogy csak egy...
A bejegyzés folyatódik
 
14:45
2014. 10. 05.
Igen, holnap ráfordulunk arra a hétre, aminek a végén bizony már Köln van. Tehát egy héten...
A bejegyzés folyatódik
 
14:45
2014. 10. 05.
Tudtam persze valahol mélyen, hogy ezt mi innen, így együtt már nem cseszhetjük el, de azért...
A bejegyzés folyatódik
 
14:45
2014. 10. 05.
Töcök fűzi tovább az egy lépésre a mennyországtól sztorit. A Pick Szeged már...
A bejegyzés folyatódik
 
14:45
2014. 10. 05.
Egészen mondjuk nem vagyok nyugodt, hazudnék, ha ezt írnám, ez tény. Ugyanakkor úgy vagyok...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A védelmek csatáját is megvívtuk

0 Komment

Tegnap sok dolog kiderült számunkra, például hogy két pumpa és hét ember egy és negyedórás melója kell négyszáz lufi felfújásához és telepítéséhez, hogy hátrányból is tudunk fordítani, hogy Nagy Laci az Nagy Laci, hogy Ilic minimum egy félisten és hogy kurva jó csapat ez a Löwen. Meg hogy késő este is tud szurkolni egy rendes szurkoló.

Meccsről

Előtte bevallom én izgultam nagyon, régen volt már ilyen, de tényleg, májusban utoljára a Kiel-meccs közeledtével a FinalFouron. Ott is túl sokan voltak túl nyugodtak, kb. mint most, én meg erre mindig ráparázok. Meg amúgy sem láttam olyan simának ezt a dolgot, már a KP-ban is pedzegettem, hogy nálam az egész mezőny legjobb csapata a Löwen most. Meg mi nyilván, de ez a vélemény mindenképpen elfogult. Persze azért 50 perc szoros után öt gólos győzelmet jósoltam, mondjuk gólzáporosabb meccsen az igaz, de túl nagyot nem tévedtem. Ötven percig szoros volt, és nem volt olyan nagyon messze az az öt gól.

Valakivel éppen azt beszéltük pénteken, hogy milyen lesz, ha ellenünk vezetnek majd esetleg itthon. Mert ugye ilyen tapasztalatunk idénről még nem volt. Nos most volt. Megoldották a srácok. 

Az első félidő a várakozásnak megfelelően a kőkemény védekezésekről szólt. Azt gondoltam előre mondjuk, hogy Manojlovic és Roggisch nélkül kicsit szellősebb lesz az a hatosfal (aztán bevonult Roggisch is basszus, majdnem megállt bennem az ütő, mikor felsorolták és azóta is azon gondolkodom, hogy ő most akkor Jacobson védelmi minisztere amúgy?), de maradjunk annyiban, hogy nemhogy csak nem szar, de egy sokkal tisztább faultokkal nyomuló, mégis elképesztően agresszív, mindenre odaérő, beállót egyszerűen megsemmisítő védekezéssel volt dolgunk. Az, hogy a világ legjobb beállói közül az egyik a 24. percben, a másik a 31. percben lőtte az első - Béla esetében egyben az utolsó - gólját, az a védekezések minőségéről és csatájáról mindent elmond. Mondjuk Renato harmadik próbálkozásából lett csak gól, szóval valószínűleg Landin Marguc mellett belőle is felkészült nagyon. 

Szóval ez a Kneer, Guardiola belső hármas oldalukon Peterssonnal és du Rietz-cel hihetetlenül működött, megették a falban Sulicot, kiértek a lövőkre már a második passzoknál is, hogy megakasszák a támadásainkat, megfojtották a labdajáratást, a második méteren megakadályozták a befutásainkat, és mindezt úgy, hogy az amúgy rohadt jó hármasnak is használható Myrhol Béla csak támadott. És most, hogy ezt leírtam jöttem rá, hogy ezek tudnak csere nélkülit is nyomatni, ha akarnak. Na az még durvább volna, mert így is nagyon gyorsak. Szerencsére hátul mi is nagyot alkottunk, szinte ugyanazokat a dolgokat akadályoztuk meg, mint ők és szinte ugyanúgy, annyi, hogy azzal a két-három gólnyi előnnyel - amivel végigvezették az első félidőt - több eladott labdánk volt. Amit előre aláírtam volna, az az volt amúgy, hogy hagyjuk lőni őket kintről, nos ez nagyjából meg is valósult, Roló a rengeteg ziccerfogás mellett be is nézett néhány ilyen kikényszerítettet, de annyi baj legyen, mert bravúrból viszont tényleg rengetegbe belenyúlt. 

Ami a hátrány ellenére egész meccsen bizakodásra adott okot az nálam leginkább az volt, hogy -3-nál sem kezdtünk el idegből kapkodni, és hogy minden egyes kipattanót összekapartunk, azokat is, ami már veszett fejsze volt. Ez iszonyatos akarásról és remek koncentrációról árulkodik. És tetszett az is, hogy nem kezdtünk el a bíróknak pofázni, ahogy néha a németek, hanem fogat összeszorítva tettük, ami a dolgunk. Dolgoztunk le a hátrányunkból. 

Aztán a második félidő elején szokásunkhoz híven robotoltunk egy nagyot, a két friss szélső Gulyás Peti és Ugalde, meg persze NagyLaci gólja majd blokkolása révén gyorsan megfordítottuk, és már nem is hagytuk magunkat hátrányba tolni. Kicsit fellazult a németek védelme, több helye lett a beállónak is, így elkezdtek működni elöl a dolgaink. A bírók szerintem nagyon korrekten fújtak, persze volt egy-két elengedett dolguk, de nem volt mérvadó.

Egyénileg

Elsősorban Ortegát emelném ki, mert igen, kell a rotáció, de van az a meccs, amin nem kell kockáztatni. Főleg, ha az első félidőben megpróbálod a cseréiddel, és a játék képe nem lett jobb, nem alakult. Akkor igenis el kell dönteni, hogy adott napon melyik a lehető legjobb csapatod. Ez tegnap nagyjából a kezdő volt a szélsőket leszámítva mondjuk, mert Ugalde és Gulyás Peti fontos gólokat tett hozzá ehhez a három góloshoz. Margucot Landin egyszerűen megsemmisítette szélről, Gergő pedig nem sok labdát kapott. Roli nagyot védett, hogy az első félidőben (50%) nem lett ijesztőbb a hátrány, az tulajdonképpen rajta múlt. Ilic hihetetlen módon értékesíti a heteseket, amellett, hogy mezőnyből is lőtt 5 gólt, nem véletlen, hogy a Moooo-mo-mo-mo-moooo-mo mostanában a kedvenc dallamom. Nagy Laci pedig klasszisához mérten pont akkor tett hozzá, amikor egyrészt más nem tudott, másrészt nagyon fontos volt. Első félidő vége, második eleje ugye, és leggyakrabban ő birkózott Bélával, ami nem egy álommeló, nézzétek csak vissza a meccset, nekik egészen brutális harcuk volt ott. 

Összességében nagyon jó kis meccset láthattunk, mint általában az oroszlánok ellen amúgy, szeretem az ilyet nézni, nekem ez az igazi kézilabda na. Sajtóson mindenki gratulált mindenkinek, Schmid mondott aranyos dolgokat, mégpedig, hogy itt egyrészt tökéleteset kell játszani ahhoz, hogy akárki is nyerni tudjon, nekik ez most csak az első félidőben sikerült, másrészt pedig hogy annyira kell ismerniük egymást, hogy szavak, hangok nélkül is értsék, mit akar a társ, mert ebben az atmoszférában egymást hallani képtelenség. A hangulatot mindenki kiemelte amúgy, Carlos a nyolcadik játékosnak titulálta a szurkolókat, Jacobsen szerint pedig nem sok csapat fog ebben a hangulatban ilyen meccset játszani. Reméljük igaza lesz.

A szurkolás szerintem is jó volt, hangom nincs és tetszett nagyon a lufis bigyó, kis változatosság sosem árt. 

Ja, és szeretném megkérni a Digit, hogy legyen megint BL-magazin! Azzal, hogy egy külön műsort szenteltek ennek a sorozatnak, az én szememben hatalmasra nőttek annak idején, ne rombolják le ezt a reszpektet, naaa, lécci-lécci. Azt mondjuk el tudom képzelni, hogy jobb volna az aktuálisan első magyar meccs elé tenni, nem péntek délutánra, vagy nekem végülis mindegy, csak legyen. Jó? 

Fotók: Feminger György, a többi pedig itt van.

comments powered by Disqus

Hatosfal

blogavatar

A világ legjobb csapatsportjának történéseit követjük és tárgyaljuk ki több szempontból, ellentmondást nem tűrően.

Szocmédia