Vége a női kézilabdázók téli álmának, elkezdődik egymás gyilkolászása, hogy a negyeddöntőkben a legjobb pozíciókból (egyáltalán beszélhetünk ilyenről most a női mezőnyben?) várhassák a csapatok az ellenfeleket.
Egy meccset tegnap már le is zavartak, történetesen a Lipcse-Vardart. Hát engem aztán egyáltalán nem lepett meg, hogy a Lipcse szárazon megb*szta a macedón dream teamet. Nem láttam ugyan, és meg is fogadtam szinte, hogy nem nézek az első csoportból meccseket, mert egész egyszerűen a Buducnoston kívül senkit nem tartok onnan méltónak F4-es szereplésre, de hát ezt az égést nem lehet most már kihagyni, na.
Ennyit akkor az első csoportról, hisz minket a holnap esti Eto-Larvik sokkal jobban érdekel. Összjátékban, harcosságban, védekezésben és kreativitásban továbbra is a győrieket tartom jobbnak, de azért bele kell törődnie mindenkinek abba, hogy akár vereség is lehet most a hétvégén, ha nem is nagyra (-10 góloktól azért nem kell félni persze), de egy-két gólos vereségbe belefuthatunk, mert én továbbra is úgy gondolom, hogy átlövők papíron lehet, hogy vannak, de a pályán nincsenek, és az, hogy a hazai bajnokin még így is mindenkit simán elkalapálnak, a BL-re nézve ez engem egyáltalán nem nyugtat meg. Kemény, egy-egyezős csatára számítok, ahol a kapusteljesítmény meghatározó lehet/lesz. Sőt, szerintem erre a hátralévő négy hónapban van a legnagyobb szüksége most a győrieknek a kapusok minél jobb teljesítményére. Grimsbö szerintem megoldja, még akkor is ha az irigy román szurkolók, amiért oda épeszű kapus nem megy, úgy gondolják, hogy nem...
És akkor most jöjjön egy kis kápé, 4-12-ig, mert az első hármat megmondom őszintén nem tudom belőni...
4. Dinamo
5. Lipcse
6. Metz
7. Viborg
8. Thüringer
9. Vardar
10. Sävehof
11. Nagybánya
12. Krim
Többet, okosabbat majd vasárnap este.
A világ legjobb csapatsportjának történéseit követjük és tárgyaljuk ki több szempontból, ellentmondást nem tűrően.