Hatosfal

Vegyes érzésekkel vártam ezt a meccset, annyian mondták, hogy simán para lehet, hogy kezdésre már majdnem el is hittem. Aztán kb. az ötödik perctől kezdve sok kérdés nem maradt bennem, láttam, hogy a motiváció megvan, úgyhogy gondoltam nagy baj nem lehet, és ebből a hitemből még Timu gyors pirosa és az a rohadt idegesítő hang sem tudott kizökkenteni, amelyik továbbra is szurkol(tat)hat Montpellierben a mikrofonba, miközben megy a meccs. Ez így rendben van, tudja valaki, hogy lehet-e ilyet? 

Mirko - Hetesölő - Alilovic kezdése a kapuban megnyugtatóan hatott az idegeimre, ezzel jelezte is Ortega, hogy tudja jól, van még itt feladat bőven. Alilovic most meg is hálálta a bizalmat, három hetesből kettőt fogott meg a 14. percre és a vége felé is belenyúlt egybe, de ezen kívül rengeteg ziccert és a tőle nem annyira szokásos átlövéseket is fogta megbízhatóan.

Lékai kicsit álmosan kezdett ugyan, de kisebb hibáktól eltekintve jól mozgatta a támadásokat, aztán nagyon gyorsan fel is ébredt, és osztogatta a forintosokat mindkét beállónak. Hátul ugyanakkor meglehetősen nagy lett a para, amikor Timuzsin rekordidő alatt abszolválta a pirosat. Most nem megyek bele abba, hogy ez mennyire volt jogos egyáltalán, de az tuti, hogy két kétperc után már nem sok keresnivalója lett volna a pályán. 

Jamali a 20. percben érkezett meg, aztán sok időt nem töltött fenn, mert teljesen szórakozottnak tűnt így elsőre. Gulyás Peti jött az emberhátrányoknál, amiből rengeteg volt az első félidőben, úgyhogy szétfuthatta magát. Sőt, gólt is lőtt, és hogy abból nem kaptunk rögtön választ, az a franciák tehetetlenségének és longie kezű Nagy Laci remek blokkjának volt köszönhető.

A második félidő ismét Laci hosszú kezeivel kezdődött, remek ütemben történő labdaszerzésével ő maga indulhatott meg, és mivel az ilyenek által a különbség nem nagyon csökkent, elkezdtünk megnyugodni szépen. Ilyenkor az embernek már arra is van energiája természetesen, hogy az akkut előaggódó pajtásait kicsit megcsesztesse, hogy he? 

Tizenegy gólt kaptunk a 18. percre, és a második félidei védekezésünk Timu nélkül tulajdonképpen tökéletesnek tűnt, de tényleg. Szerencsére motivációs problémánk nem volt, így viszont természetesen kijött a két csapat közötti különbség minden szinten. Voltak ugyan szép villanásai a Montpelliernek, például az a Simonetnek feladós, hátamögötti lehúzós gól, és Dolenec szemmel is alig látható indulócsele, ami után simán jogos volt Mirsad kétperce. De ennyi, ez a Montpellier hiányzói nélkül ennyire képes. 

Mi viszont tettük a dolgunkat szépen, Ortega is megtette a kötelességét, mérhető időt adott mindenkinek. Az más kérdés, hogy ki mennyire tudott élni vele. Jamalira annyival mindenképpen kitérnék, hogy egyszerűen nem értem. Lőnie kéne, azt tudja, ahhoz ért, azt szereti. Akkor mi a tökömnek megy be bírkózni kettes-hármas közé a gyík testével? Miért nem ugrik fel, és lő egy akkorát, amekkorát ő tud? Basszus el fog menni a karrierje, ennél sokkal több van benne. Hű, de idegesítő az ilyen.

Mirko viszont végre, végre, végre úgy tűnik, hgy visszatért közénk, ami remek hír lenne, de nem kiabálhatjuk még el. A jobbszél konkrétan hibátlan lett vagy ha kihagytak valamit, akkor én nyilván pont lefelé néztem, a többiektől pedig pont ennyi kellett ma. 

Köszönjük srácok, így kell ezt. Bresztre fel!