Hatosfal

Mivel nettóban maximum kettő teljes Naturhouse La Rioja meccset láttam eddig a szezonban (és ebből következtethetni lehet arra is, hogy életemben mennyit), ráadásul az idő is ilyen gánya, gondoltam egy bátrat, nosza nézzünk kicsit utána, hogy ezek a spanyolok mire képesek. Visszafelé sorrendben haladva elkezdtem megnézni a BL-meccseiket, végignyálaztam az Asobalos eredményeiket néhol statisztikáig belemélyülve, szóval áldoztam némi energiát arra, hogy az igen bölcs következtetéseimet levonhassam. Lássuk, mire jutottam. 

Először is nézzük meg a fenti képet, aztán vegyünk egy nagy levegőt és fogjuk vissza kicsit az orcánkat, majd koncentráljunk az előttünk álló feladatra. Csak lépésről lépésre, gólról gólra, meccsről meccsre gondolkodjunk előre. És ez a következő lépés most a Naturhouse La Rioja elleni oda-vissza lesz. Csak azért mondom ezt, mert rengeteg helyen belefutottam abba a hozzáállásba, ami akár fájó öntökönrúgásba is torkollhat, hogy már most a következő sorsolásról társalgunk ahelyett, hogy egyrészt erre a melóra koncentrálnánk minden idegszálunkkal, másrészt kiélveznénk minden pillanatát ennek a csodálatos tavasznak. Mert az lesz, annak kell lennie. Ok, nyilván én is foglaltam kölni szállást májusra, de már tavaly, úgyhogy az nem ér, most viszont nagyon itt vannak a spanyolok az agyamban. Egy éve pont ilyenkor indultunk Plockba, ahol történetesen hasonló szituációban szoptunk ki egy góllal és az nem esett túl jól, na. Szóval csak óvatosan.

Ez a spanyol csapat elsőre egyáltalán nem tűnik veszélyesnek, ugye? Nyilván egy rendesen pörgő Veszprém szétkaszabolja őket 10-ből tíz alkalommal? Most csak kétszer kell, viszont ilyenkor még nem pörgünk rendesen valószínűleg és remélhetőleg, úgyhogy várhatóan félárbócon kell kicsinálnunk őket. Szerencsére ez sem lehetetlen, de nagyon észnél kell lenni, főleg idegenben. Nekik az égegyadta világon semmi veszítenivalójuk nincs bizony, minden energiájukat össze fogják lapátolni erre a párharcra, tartalékolniuk sem kell a hazai bajnokságra, ahol is csak érdekességként megjegyezném, hogy két meccsen is kikaptak az amúgy mögöttük álló Granollerstől, és egyszer nagyon csúnyán a Barcától. Viszont a többi meccsük eléggé kiegyensúlyozottan szoros mind otthon, mind Európában.

Logroño elég messze van, Barcelonától még vagy 500 km nyugatra. Az aréna, ahol játszani fogunk holnap a Palacio de los Deportes de La Rioja hangzatos névre hallgat, és ahogy elnéztem a hazaiaikat (gyönyörű szó) szurkolóik is szép számmal vannak a 4500-as lelátón, azoknak pedig hangjuk, ami meglehetősen furcsa. Barcelonához képest legalábbis az. Szépnek tűnik a város, én legalábbis imádom az ilyen helyeket, gyönyörű az aréna, gondolom az idő se lesz szar, na most kicsit irigy vagyok a kiutazókra. 

És akkor nézzük, mit tudunk róluk?

A két szélsőt, Rocas Comast és García Lorenzana Juanin Antoniot (imádom a spanyol neveket, tiszta szappanopera) gondolom nem kell bemutatni senkinek sem, aki 1990 előtt született. Előbbi már régóta bennünket bosszant, a kilencvenes években még a fényéveit élő Pamplona soraiban kezdte ezt a tevékenységét, aztán folytatta persze a Barcelonában. Utóbbi, a teljes nevén nevezett pedig maga a Gonosz Kis Törpe, csak már nem kék-gránit csíkokban. Kicsit lassult ugyan, de annyira nem, hogy mondjuk esetleges labdaszerzésük esetén megdörzsöljem a szemem, mielőtt ő a félpályához érne, öregen sem vonszolja magát, na. És már hetest is láttam rontani a viszanézett meccsek alatt, de attól még képes lesz velünk kibabrálni, az teljesen biztos, ha nem vesszük elég komolyan, és nullázzuk le az esélyét is annak, hogy indulhasson gyorsan. Azt meg úgy kell, hogy nem adunk el labdát és minden támadásunkat igyekszünk góllal befejezni vagy kidobni a labdát a lelátóra. Aztán kábé ennyi közelebbi ismerősünk van Logroñoban.

Érdemes viszont figyelni többekre, kezdem a spanyol tömegből látványosan kilógó két skandináv sráccal, akik nagyot javítanak az átlagmagasságon a maguk kb. két méterével. Ezt hátul mondjuk nem túlzottan hasznosítják, ugyanis nem nagyon védekeznek. Illetve az egyikük egyáltalán nem. Nem tudom, hogy ennek mi az oka, hiszen fiatalok és magasak mindketten, szóval ha Északon nem tanulták, még nem lenne késő elkezdeni, de mindegy. Stenmalm, a svéd balkettő csak támad. A Breszt ellen ugyan még vállalkozott rendesen, de a következő fordulóban Kielben néhány korai, határozott kilépéssel úgy el lehetett venni a kedvét a lövéstől, hogy ihaj. Na ezt kell nekünk is, mondjuk Sulic meg is teszi külön kérvény benyújtása nélkül is, remélhetőleg. A másik szőke Eilert lesz, ő dán és balkezes lövő, de nem elsőszámú és ő kettesben ugyan védekezget néha, de nem túl meggyőzően. Ha pályán van rá kell húzni egy beállót, és az irányítónak vagy B2-nek máris temérdek helye lesz. Van viszont ügyes, jól cselező és időnként átlövésre is képes balkezes Jimenez személyében, ő védekezik is rendesen kettesben. Ja és van még egy brazil ballökő, bizonyos Goncalves Dos Santos, aki hármasban tolja a védelmet, ráadásul bármelyik oldalon, ha kell és lórúgásnyi lövése van, amikor felér egy lerohanásra, de felállt fal ellen kicsit lomhának tűnik nekem.  A Metalurg ellen mondjuk ő jó volt kifejezetten. Sanchez, a védekezőspecialista szokott még ballövőt játszani, ha fenn marad támadásban, de ő sem az a fajta, akire ki kellene lépni magasra.7

Lövőkről ennyit, a szélek mellett még az irányítók terén vannak teljesen rendben, mindkét emberük maximálisan használható, és rendesen ki is használják őket védekezésben és támadásban, a lerohanásoknál érkeznek is a második hullámban, felállt fal ellen mindketten kintről is veszélyesek, remekül mozgatják a csapatot, rengeteg keresztmozgást indítanak el (ez amúgy is az alapjátékuk, nagyon sok keresztmozgást csinálnak szélről indítva vagy átlövőkkel, szóval érdemes lenne feltenni ellenük az 5+1-et, de csak ha jól zár középen, mert az irányítók bárhol beférnek) jó szemük van, mindkét oldalra pazarul cseleznek, előkészítenek, szóval irányítanak, de tényleg. Vigo is és Cacheda is erős figyelmet igényel majd ott középen. Persze nem attól félek, hogy pillanatok alatt használhatatlanra cincálják szét a belső védőinket, viszont eléggé alacsonyan van a súlypontjuk, nekünk meg mindenkink elég colos ott középen, remélem nem lesz gyorsan két kétperce senkinek sem. Timunak sem. 

Elég sokat játszanak szélekre, mondjuk ezen nincs mit csodálni, hiszen García is, Rocas is befér egy lábfejnyi helyen. Egy ilyen helyzetet a Kiel ellen kialakítottak annyival, hogy a baloldali lövő falba futása utáni nemodanézős passz Vigotól, és az már elég is volt két lépésből a törpének. Ilyeneket tolnak dögivel mindkét szélre, akár húzás nélkül is, három passzból alakítják ki ezeket a félhelyzeteket, amiket persze a két remek szélső be is vág kegyetlen.

A faluk viszonylag alacsony, ennek köszönhetően ez egy alacsony súlyponton lábbal gyors hatosfal, támadás és védekezés között két cserével. Második hullámmal ugyan általában felérnek az alapra hármasvédők is: Garabaya és Sanchez, utóbbi ballövő, ha maradhat fenn. Ugyanakkor megy a rotálás rendesen, középső védőnek előfordul még Vigo is és a brazil srác ugye, de ha nem Rocas a jobbszél, hanem fiatalabb párja: Rodriguez, akkor vele ékben 5+1-et is előrántanak hirtelen. Kapuban viszont nem túl veretesek, hogy finom legyek, de a kb. 5 meccs, amit megnéztem hol egészében, hol részletekben azt mondatja velem, hogy lefelé véd jobban Aguinagalde Aquizu. 

Én biztosan kemény átlövésekkel próbálkoznék először kilenc, tíz méterről, mert viszonylag alacsony kettesvédőik vannak, nekünk meg NagyLacink és Ilicünk ugye, aztán amikor más választásuk nem lévén elkezdenek magasra kijárni faultolgatni, akkor jöhet zsákszám a labda a beálló kezébe, és akkor mehetnek a betörések is lendületből esetleg. 

Ennyi jutott hirtelen eszembe. 

Összefoglalva tehát ami ma tőlünk kell ahhoz, hogy magabiztosan indítsuk el a csodálatos tavaszunkat:

- egy marha fegyelmezett, kemény védelem, mögötte stabil kapusteljesítmény 

- átlövések felfelé

- eladott labdák, technikai hibák minimumra szorítása

Ha ezeket megoldjuk, gond nem lehet, erre mérget veszek. Függetlenül attól, hogy a poszt elején óva intettem mindenkit, természetesen győzelmet várok a kinti meccsen. Harminc körüli gólt illene dobnunk szerintem, és ha 25 alatt kapunk, akkor én nagyon elégedett leszek.