Hatosfal

Szerettem volna, ha valaki más viszi el ezt a sztorit helyettem, de nem volt tolongás érte, hogy finom legyek, úgyhogy a nyakamon maradt a dolog. Pedig szerettem volna, ha nem nekem kell felesleges hisztire és állandó bírózásra reagálni, előbbit már amúgy is megtettem személyesen, utóbbit meg annyira unom. Továbbra is dühít az álszentség, és bár vágom, hogy vesztes meccs után jobban fáj minden szó, azért én óva intenék mindenkit attól, hogy egy ilyen meccs után a lefújás után negyed órával felhangzó nótákkal foglalkozzon. Mert minek?

Inkább foglalkozzunk azzal, hogy az ország elsőszámú (MUHAHA) bírópárosa vezette ezt a tegnapit, és bár megszoktuk, hogy balfaszok, azt hajlamos vagyok elfelejteni, hogy mennyire imádják a rivaldafényt. Az a Szeged pedig, aki innen akart volna üzenni a Kielnek (újabb MUHAHA), örülhet neki, hogy ez nem nyolc. Öt lett, annyi, amennyit legkevesebbnek meghatároztam, szóval örülnöm kéne, de azért van némi hiányérzetem na. Mondjuk nem sok.

Szurkolással kapcsolatban annyit, hogy nyugodtan számon lehet kérni majd rajtam az ellenkezőjét, mondjuk kétlem, hogy bárki terhelőt tud rám vonatkoztatva előkaparni, mert ÉlesJózsi molinója óta azért megedződött a gyomrom, de szerintem nevetséges ez a biliben kavart vihar. Jó, hogy nem már gondolatrendőrséget állítunk lassan. Persze, csúnya dolog csúnya szavakat használni egy óvodában, de ez itt egy magyar rangadó volt, úgyhogy hagyjuk már ezt, jó? Lefújás után jóval feszkózni azon a nótán, istenem már. Bezzeg amikor kinemugrál szarveszprémizni kell pl., akkor nem ilyen érzékenyek a mimóza lelkek nyilvánvalóan. Szerintem ennyi belefér és teljesen rendben van addig, amíg én előtte és utána is simán odamegyek a szögedi buszhoz, hogy köszönjek az ideérkezőknek. Kár ezt ennél tovább ragozni, pont. Talán még annyit jegyeznék meg, hogy a cigányozás sem a szögedieknek szólt.

Na de inkább beszéljünk arról, ami a pályán volt. Az, hogy ez a Szeged 5 gólon maradt, valahol nekünk is jó, mert így tuti nem fogunk bealudni a lenti meccs előtt. Úgy láttam, elég nagy célja volt a Dobrovits-Tájok viccbrigádnak, hogy ne legyen kiütés már a Veszprém Arénában, és most nem csak arra a páros kiállításra gondolok, amikor Bombac Momirt rángatta, aztán valamelyik okos színpadiasan kirótta rá is azonnal ott. Az a mozdulatsor már önmagában rendkívül vicces volt, és nem ez volt az egyetlen finoman szólva is vitatható. De mindegy, ennél többet nem fogok bírózni most, mert tök felesleges, ezek a bohócok a pálya és a játék részei, ez a páros pedig kifejezetten szeret főszerepet játszani, nem lehet mit tenni velük vagy ellenük sajnos.

Cájcival viszont ők sem tudtak mit kezdeni, a csávó embertelen nagyot robotolt, ok, volt néhány félrecsúszott lövése is, de belefért azután a húsz perc után, amit az elején villantott. Nem is tudom hova nyilatkozta azt, hogy úgy látszik öregszik, mert nem tudta végigtolni a meccset azon a szinten, bár szerintem arra humán szervezet fiatalon sem képes. Jól zárt a falunk, mögötte Roló lehúzta a nevét viselő eszközt, tulajdonképpen az történt, amiben előzetesen reménykedtem, azon a remekül működő hatosfalon Balogh/Feci lövőpáros márpedig át nem hatolt és mögötte Mikler tényleg döbbenetes kezdést produkált, ziccereket, lövéseket, tulajdonképpen mindent fogott. Bombac csak kívülről tudott bármit hozzátenni, a széleknek nem jutott elég hely, mert a fal lábbal is gyors volt, a koncentrált védekezés az elején sok könnyű helyzetet teremtett, amiket pedig leginkább a német bevágott. Sierra üzengetése a Kielnek elég gyorsan a kispadról folytatódott sajnos, mondom ezt azért, mert Wisu viszont valamit fogott. Állandósult az a 3-4 gólos előny, ami teljesen reális volt, és bár nem tudtunk jobban ellépni, és Carlos egy időkérést is elmocsaizott, azért a játék képe összességében veszprémi szemmel nézve nekem megfelelő volt. Kettős emberhátrányban is odaértünk, ilyen esetben normális bíróknál már régen passzív lett volna, de most még akkor lőttek gólt, ez nálam már-már alamizsna szint volt, szóval én nem aggódtam egy pillanatig sem. Többekkel ellentétben már meccs előtt sem amúgy.

Igaz nem varázsoltunk és nem próbálkoztunk új dolgokkal, - amúgy nem is értem, hogy aki ezt kéri számon Ortegán és a csapaton, az mivel is indokolja ennek szükségességét egy héttel a számunkra egyik legfontosabb idegenbeli meccs előtt? - és mivel szépen megfogták a beállóinkat, így most a szekeret Ilic és Zeitz tolta, ez volt. Amikor kellett, hoztunk annyi gólt, amennyit kellett és kész. Szakaszokban játszottunk jól,  Chema fáradása után jött Lékai, szerintem kicsit későn amúgy, mert hiába mondjuk visszanézve, hogy hozzátenni viszont sajnos nem sokat tudott, azt előzetesen ugye nem tudhattuk. Én ennyit rónék fel tegnapról.

Kicsit lanyhult a figyelem, eladott labdák, elkapkodott lövések jellemezték a szünet utáni perceinket, és nyom nélkül elmaradt a szokásos, amúgy szerintem elég nagy erősségünknek tekinthető második félidő eleji odapörcintés is, így pillanatok alatt visszajött meccsbe a Szeged. Ancsin csuklója kezdi visszanyerni régi fényét, ami mindenképp jó hír a klubimádat mellett válogatott érdekekkel is foglalkozóknak. Ő volt az egyik, aki miatt nem zuhant össze a Pick a nehéz pillanatokban, de amúgy is meg kell adni, hogy Pastor nem ezt a meccset akarta megnyerni a szezonban és hogy van tartás idén a szögedi csávókban. Viszont azt gondolom mi sem akartunk túl sok új dolgot próbálni/játszani/mutatni, le akartuk tutizni ezt a meccset, oszt jóvan. Ez megvolt. Lehetett volna több gól a különbség, de így legalább Szegeden is garantált teperés kell mindkét csapattól.

Ja, még hetesölő Mirko hetesöléseit emelném ki a tegnapról, aztán fordítsuk arcunkat Párizs és Kiel felé mostantól.