Válogatott hét van, tudjuk igen, azt is kellene meg lehetne is cincálgatni, de amikor ilyen remek vendégposztok érkeznek, akkor megállunk egy pillanatra, hogy visszatekintsünk a múlt hétvégére és az elmúlt évekre. Gyurák, a veszprémi vezérszurkoló kapta el Uros Vilovszkit néhány kérdésre, fogadjátok szeretettel!
Nos igen, a kronológia néhol hibázik, a kép sem mindig full HD, de ami a lényeg, az a felvételeken jól látszódik: hogy Kölnben két vesztett meccs után sem volt szomorú veszprémi a múlt hétvégén. Spontán szurkolás és irányított, utcán vagy az Arénában, tök mindegy. Ez van, ez Veszprém.
Köszönjük a részvételt, jövőre veletek ugyanitt!
(De)
Végre ott voltunk, és vannak, akik szerint most csak ez számított. Vannak olyanok is, akik csalódottak, mert többet reméltek a puszta részvételnél. És akadnak, akik bíróznak, pedig szerintem most ennél csak fontosabb dolgok vannak.
Aki másban keresi a hibát, annak könnyű felelőst találni, főleg úgy, hogy a mi esetünkben nem is alaptalan a másra mutogatás. Mivel ez egy blog, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nekünk nem kell objektív elemzést írnunk (majd fogunk azért), inkább a kudarc tökéletesen szubjektív okait kutatjuk majd. Tehát a Lanxessben járt MKB-MVM Veszprém.
Ami a matek, az csúnyán néz ki, igen. Két elvesztett meccs, az egyik nagyon pofátlanul elcsalva - igen, ez volt a bronzmeccs - a másik csak mérsékelten ugyan, de nagyon időben és egyértelműen, nehogy bármelyik veszpréminek vérmes reményei legyenek a hétvégét illetően. Nem teljesen egyöntetű a megítélése, ezért én is leírom, hogy helyszínen hogyan éreztem.
A veszprémi szurkolók (Gyurák) felhívása olvasható innentől:
"Pár héttel ezelőtt még azon küzdöttünk, hogy valahogy jegyhez jussunk, és élőben láthassuk a legek csatáját és kedvenc csapatunkat a Lanxess Arénában. Most meg, a kiutazás idején Passaunál azon gondolkodom,hogy hogyan lehetne valamilyen formában szervezetté tenni a szurkolást.