Hatosfal

Tegye fel a kezét, aki tudja, hogy mit akartak kinn az oroszok! Mondjuk én a kollektív hisztit sem értettem, amit a Sport1-től kezdve a hétköznapi kommenteken át találtam a kinti meccsel kapcsolatban. Én tök örültem, sőt egyenesen elégedett voltam. Hogy miért?

Vegyes érzések kavarognak bennem az EB után: öröm, harag, idegesség, értetlenség és még napestig sorolhatnám. Egy dologgal pedig nagyon nem értek egyet: ez az EB ebben a formában nem volt sikeres, sokkal több volt benne. A torna előtt egy eléggé negatív hangvételű írással jelentkeztem, sok kérdést tettem fel, sajnos az Európa Bajnokság közben olyan válaszokat kaptam ezekre, amik megerősítették a kételyeimet. A norvég meccs kivételével szerencsém volt minden magyar összecsapást a helyszínen megtekinteni, így kicsit sportturistába bújt értékelés következik. Saját képekkel, véleményekkel, kritika a játékról, szervezésről és még sok minden.

Azért szeretem mikor elkezd a válogatottunk jól szerepelni, mert akkor úgy ülök le írni róluk, hogy nem kell ötvenszer újraírni, átgondolni amit papírra monitorra vetek. Ami eszembe jut, tök mindegy, hogy mikor és milyen formában, csak írom és írom, mert örömmel teszem azt, nem pedig bosszankodva... Ennyit a nyálas dumáról, jöjjön a lényeg.

Hát a nagyarányú győzelem nem nagyon jött össze, sőt, hogy őszinte legyek ez egy kicsit soványnak is tűnik elsőre. Pedig benne volt azért, hiszen bár lábbal gyors volt ez a szlovén válogatott, átlövésgóljuk például nem sok volt szerintem. Csak közben nekünk sem. Kár érte, mert nem lesz ez egyszerűbb Velenjében sem.

Megpróbálunk átállni kicsit válogatottasra, hiszen jól mondja Lajos: az év meccse jön. Mármint a válogatott évének fő meccse, de inkább párharca ugye, az első meccs ma 14.30-kor Veszprémben, a visszavágó pedig jövő vasárnap, Velenjében.