AJÁNLÓ
 
13:00
2015. 04. 09.
Holnap lesz csak igazán cudar Kölnben németnek lenni. Már az is szokatlan nekik, hogy csak egy...
A bejegyzés folyatódik
 
13:00
2015. 04. 09.
Igen, holnap ráfordulunk arra a hétre, aminek a végén bizony már Köln van. Tehát egy héten...
A bejegyzés folyatódik
 
13:00
2015. 04. 09.
Tudtam persze valahol mélyen, hogy ezt mi innen, így együtt már nem cseszhetjük el, de azért...
A bejegyzés folyatódik
 
13:00
2015. 04. 09.
Töcök fűzi tovább az egy lépésre a mennyországtól sztorit. A Pick Szeged már...
A bejegyzés folyatódik
 
13:00
2015. 04. 09.
Egészen mondjuk nem vagyok nyugodt, hazudnék, ha ezt írnám, ez tény. Ugyanakkor úgy vagyok...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A Nyugat hanyatlása 

0 Komment

Nem kevesebb, mint tizenhat éve nem fordult elő olyasmi, mint ami most a BL-ben: nevezetesen, hogy a nyolcban több keleti, mint nyugati csapat lebzseljen. Tényleg így van, visszanyálaztam, úgyhogy ez már tudományosan megállapított tény. Mivel megtetszett a téma, most a múlt mentén is megnézegetjük a résztvevő csapatokat. Aztán holnap jövünk KP-val, illetve a hétvégén elé/mögé posztokkal, és természetesen NordHedgés-tour beszámolókkal is, mert mindenhol ott vagyunk, nyilván ott leszünk Párizsban! 

Fontos tavasz ON: és most vissza a múltba!

 

16 év az sok idő. Rengeteg. Nem is csoda, hogy kezd fázni az EHF attól, hogy az ő aranyszaró szervezetük népszerűsége a rengeteg ebbe fektetett meló ellenére az általuk annyira nem kedvelt/irányítható/megérthető irányba tolódik el. Ok, persze a németek továbbra is imádják a kézilabdát és ráadásul költeni is hajlamosak rá a bőven van miből, de ennek ellenére nehéz nem észrevenni a tendenciát: éppen keleti hatalomátvétel zajlik. Ehhez pedig remek alapot ad például a SEHA. Ami ha másra nem is jó - márpedig a végjáték lanyhasága ellenére is állítom, hogy de - legalább lehet kicsit az EHF hatalmi körein kívül saját szabályok szerint izmozni. És az sosem baj. Így lesz újra verseny magukért a szurkolókért és nem elsősorban a lóvéjukért. 

csodás szerelés az egyik legnagyobb veszprémin

Na szóval ott tartottunk, hogy amikor legutoljára ilyen volt - az 1998/99-es szezon - akkor a következő kubok alkották a nyolcas mezőnyt a következő párosításokban (kiemeltem a továbbjutókat), ráadásul megdöbbentően szűk (10-12 fős) keretekkel gazdálkodva, nyilván a mai tempóhoz képest konkrétan lépésben tolva a meccseket. 

- Zaporozsije vs Badel Zágráb - utóbbi soraiban az akkor még csak 22 éves Dzomba, Sara-papa, és Losert.

- Fotex Veszprém vs BarcelonaÉles, Zsiga, Perez vs Masip, O'Callaghan és persze Ortega számos egymás ellenijeinek egyik párharca. Egyik számunkra vesztes párharca.

- Kiel vs Portland San Antonio - mondjuk itt még bőven az utóbbit utáltuk jobban, pedig Perunicic a Kielben tolta.

- Volvograd vs Celje - Pungartnik, Peric, Pajovic, Vugrinec, Skrbic, váó.

igen, voltak valaha szimpatikus arcok a Kielben

Ismerősnek tűnnek a meccsek? Vágod az összes nevet? Akkor te is öreg vagy, barátom, ez a remek hírem neked. De most nem is ez a lényeg, hanem hogy 16 év után most támadott be újra annyira a kelet, hogy szintén 5 vs 3 arányban vagyunk itt a legjobb nyolc között jelen úgy, hogy a mi javunkra billen a mérleg. Hogy ez jó vagy rossz, azt mindenki saját ízlése szerint döntse el, de ettől még tény. Mint ahogy az is, hogy az EHFCL-en visszalapozható múlt mélységében eddig összesen egyszer(!!!) nyerte meg ezt a sorozatot a kelet, és ki volt az, na ki? Hát persze, hogy a Celje. A nem is akármilyen Celje. Na ők most nincsenek.

Szeged vs Kiel

És abban a szezonban, amikor a szlovének nyertek (2003/04) mi történt még, ami egyáltalán nem szokványos, sőt, inkább ritka, ha már mindenképpen címkézni kellene? Hát hogy akkor is nyolcba jutott a Szeged, más lebonyolításban ugyan, ráadásul a regnáló címvédő Montpellier testén át, de ott volt ebben a szakaszban a BL-ben. A bejutást amúgy megtették már a 96/97-es idényben is, tehát mostanra harmadszor vannak itt a kékek. Első ízben a későbbi győztes Barcelona, másodszorra az akkor még nem ezt a világát élő Magdeburg állta útjukat a további törtetés terén, most pedig a Kiel jutott Szegedre. Erre nyilván kitérünk még bővebben, most csak kicsit a jelenlévők múltjáról cseverészünk nem a párosítások, hanem inkább az eddigi teljesítményük fényében.

mondjuk őt már itt sem kedveltem

A Szegeddel kezdtünk, így jöhet a Kiel következőnek, akik ugye elég régóta jelen vannak a kézis elitben, sőt, viszont a 7 döntőjük ellenére összesen három címet szedtek össze. Furcsa, nem? Nekem többnek tűnt, mielőtt így utánanéztem. Három győzelem három ellenfél ellen: 2011/12 ATM, 2009/10 Barca, 2006/07 Flensburg, emellett viszont másik négy döntőt is játszottak illetve vesztettek el, kettőt a Cudar, 1-1-et a Flensi és a Barca ellenében. Igazi rutinrókák a BL ezen szakaszában, az van, hogy a vizsgált időszakban összesen kétszer fordult elő, hogy ne érjenek nyolcba, mégpedig a 2003/04 és 2001/02 szezonban. Ellenük tényleg csak reménykedni lehet, ezt a keservet én veszprémiként teljes szívemből átérzem és hogy őszinte legyek, kicsit még mindig fájnak a zebrák által ütött sebek. Hogy mit kellene ellenük tegyen a Szeged, hogy esélyük is legyen, azt majd megmondják a többiek közelebb a hétvégéhez. Ami itt fontos, hogy a Barcelona melletti másik bérelt hely a végjátékra ebben a sportágban tulajdonképpen be van betonozva a Kielnek.

Zágráb vs Barcelona

Minden harmincon túli delikvens emlékszik még a Zagreb Aréna előtti időkre, sőt, azokra emlékszik csak igazán. Ez a Vujovic által pillanatok alatt ütőképessé spanolt zágrábi csikóbrigád sem rossz, sőt, én várok is tőlük szorosat most, de az akkori, na az igazán kemény volt. Az általam legbőszebben vizsgált időszakban - ami az őskori 1998/99-ig nyúlik vissza, mert hát utoljára akkor volt ennyi keleti a nyolcban - a Badel 1862 Zagreb összesen hétszer volt résztvevője a BL (vagy BEK, nyilván) nyolcának, pont tárgyévben pediglen éppen döntőt játszott az akkori galaktikus Barcelonával, akik amúgy 11 gólos összesítéssel szopóágra is tették a horvátokat. És nem ez volt az első ilyen eset, mert a vizsgált időszak előtt közvetlenül konkrétan négyszer játszott BL-döntőt a Zágráb különféle spanyol csapatokkal (1xBidesoa, 3xBarcelona - utóbbi három zsinórban!!) és csórikáim nemhogy nem nyertek, de mind a négyszer úgy lettek felaprítva, hogy tízen belül csak egyszer maradtak. Kilencen a Bidesoa ellen. 

a tenyerek alapján ez az 5. címük volt, Carlos pedig különösen cukin somolyog

Az akkori Badel ugye bele is roppant ebbe, erről nekünk, veszprémieknek ugyan leginkább felettébb pozitív emlékeink maradtak meg - a néhány évvel későbbi BL-döntő, Sara-papa királlyá koronázása, Dzomba szemünk láttára világsztárrá válása ugye - de ők azóta sem nagyon értek vissza arra a szintre. Persze ott voltak a bödön körül az elmúlt 16 évben is rendszeresen, de több döntő nem jött össze. Nekünk sír a szánk a Barcára, mert túl sokszor estünk ki ellenük és azok mind-mind nagyon fájtak, de elképzelni sem tudom mit éreznék, ha tizensok góllal háromszor egymás után páholtak volna el zsinórban a döntőben, na. A védekezés mellett talán erre a bosszúszomjas, harci érzésre lehet építeni Zágrábban, és Vujovic van is olyan vágós, hogy hadrendbe állítsa ma nem csak a csapatát, de egész Zágrábot, ha kell. Márpedig most kell. Nem véletlen, hogy a tavalyihoz hasonló módon free jegyeket szórtak, amivel garantált a teltház, az ellenfél és a tét pedig hozzá kell adja azt a pluszt, amivel bármi megtörténhet. Őszintén, én nem szívesen játszanék így most ott, de ha nem lenne holnaptól NordHedge - Párizs Tour, akkor ma biztos leugranék a horvát fővárosba, már csak a várható hangulat miatt. 

kölyökképű kedvenc

A Barcelonára pedig nincs sok új szavunk, rekordnyertes, nyilván rekorddöntős (11) is persze, nem szívesen számolom össze, de most muszáj, szóval hétszer nyerték meg ezt a bigyót abban az időszámításban, amit az EHF honlapja számontart, és ebben van négyszeres címvédésük a kilencvenes években, ami egyértelműen a spanyol kézilabdázás egyik aranykora volt. Ortega korosztálya zseniálisat alkotott Barcelonában, és ha végigszaladunk az akkori neveken azt is láthatjuk, hogy most sem szarral dobálózik az a generáció. Masip, Xepkin, O'Callaghan, Urdangarin (jó, lehet mindjárt lecsukják, de azért akkoriban nagy szó lehetett bekerülni a kékvérűek közé), Cavar, Svensson, Ortega. Az megvan, hogy Carlos öt (+1)szörös BL/BEK-győztes ezzel a csapattal? Aztán a menetelés után bekövetkezett a törvényszerű hanyatlás, amely során nyolcba sem jutott háromszor egymás után a Barca (2001/02, 2002/03, 2003/04 - na itt ki pöckölte ki őket?), de azóta persze egy szezon kivételével (2008/09 - Flensi) újra minden egyes évben ott vannak. Ha nem utálnám őket roppantul, azt mondanám, az volt az ever legjobb csapat, amit láttam. De nem mondom, mert megfájdulna a fejem minden bizonnyal. 

Masip és a torkára támaszkodó ököl

Szóval a párharc pikantériája mindenképpen adott, a két csapatnak erőteljes közös történelme van.A horvátok az esélytelenek nyugalmával és emellett remélhetőleg 15.000 horvát torok támogatásával, nacionalista érzelmekkel átitatva ma megpróbálhatják megbosszulni a kilencvenes években sorozatosan őket gyermekként ért barcelonai zakókat. A SEHA óta különösen tiszta, hogy mégsem ők a világ legcukibb csapata - persze Zlatko Horvat ettől még dobogón marad - de ha kettő közül kell választani, akkor itt nincs kérdés nálam. És hogy mindezt a Dobrovits-Tájok fújja ma, hát az különösen HAHA.

Vardar vs Kielce

A lengyelek a múltban elképesztően hülye nevekkel támadtak, talán ezért is kopottas a memóár róluk. Pedig voltunk velük egy csoportban is, 2003/04-es szezonban például, úgy rommá vertük őket (30:41) az otthonukban, hogy azt gondolom azóta emlegethetik remegő szájjal. Pedig akkor már Bielecki is tolta. Jskra Ceresit Kielce, KS Iskra-Lider Market, stb. ezekkel a nevekkel nem csoda, hogy nem tudtak nagyon megragadni a főtáblán. A kétezres évek első évtizedjének legvégéig néhányszor alulról szagolták ugyan a nyolcat, de hogy finoman mondjam: semmi maradandót nem alkottak. Aztán ahogy felpörgött a gazdaságuk, és nyilván szemmel látható pénz is áramlott a sportba, úgy került a Kielce fel az élvonalba olyannyira, hogy az igazi megragadást követő negyedik szezonukban már Kölnben voltak. Mára pedig teljesen szokványos, hogy ilyenkor itt vannak, és mi szeretjük is, mert mind válogatott, mind klubszinten alapvetően jól megy lengyelek ellen a magyarnak. És a gulyás is fasza volt Plockban.

na ez a kemény sorsolás

Ez a párharc most az összes közül a legélesebb kell legyen, ha nem hazudik nagyot a papír, márpedig miért hazudna. Lennék légy a falon mindkét öltözőben a meccsek előtti utolsó napokban, két kelet-európai csapatra ráhúzott spanyol kézilabda csatája szerintem hatalmas harcot hozhat. De vissza a múltba.

A Vardar történelme sem túl veretes nyolcba jutás szempontjából, konkrétan tavaly hozták először ezt a szintet. Akkor viszont sikerült idegenben lőtt kevesebb (-1) góllal kizúgniuk a későbbi győztes Flensburg ellen, és erre a teljesítményre persze már felkapta a fejét Európa. Döbbenetesen bő keret, végtelennek tűnő rubel-halmok, ha ez így marad, valamit előbb utóbb alkotni fognak. De a múltjuk annyira nem téma, ez a nyolcadik BL-szezonjuk, és hogy őszinte legyek a többi kupából sem rémlik, hogy valamit valaha nyertek volna. A KEK-ben volt néhány elődöntőjük, de ennyi. A történelmet Szkopjében most írják. Vagyis írHATják ugye. Megpróbáljuk megtekinteni egy párizsi kocsmában.

Veszprém vs PSG

A mi történelmünkkel minden rendes ember tisztában van, számszerűsítve úgy néz ki, hogy visszamenőleg az utolsó keleti többségű 8-ig (98/99 szezon) tizenkétszer jutottunk minimum a nyolcba. Döntő, elődöntők, különösebb túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy keletről mi vagyunk a tartósan legnagyobbak, mert bár a Zágrábnak a Badeles időkből több ezüstérme van, a Celje pedig egyszer már be is húzta ezt a szart, de eközben ezek a csapatok akkora hullámvölgyeket produkáltak, amekkorákat mi nem.

A számunkra kellemes múltbéli párhuzamoknál maradva, amikor a Szeged utoljára megjárta a 8at, akkor keleti csapat nyerte a sorozatot és az is kellemes a nem túl távoliból, hogy tavaly ugyanezt a PSG-t tettük kettős győzelemmel helyre ugyanebben a kanyarban. Na jó, azóta lett O'meyer, az igaz, és Zeitz szerint a közös kieli múlt inkább Titinek előny, mint neki vagy Momonak, de az ilyen dolgokkal nem itt foglalkozunk, hanem majd külön posztban. Az biztos, hogy történelmileg is mi vagyunk nagyobb esélyese ennek a párharcnak. 

Sara-papa, Sara-papa, hej-hej!

Mert hát olyan, hogy PSG ebben a sportágban ezen a szinten finoman fogalmazva sem túl régóta van. A térképre a 2002/03-as szezonos Challenge-kupa indulásukkal kerültek fel egyáltalán, aztán szépen folyamatosan feldolgozták magukat a BL-ig, ahol is 2005/06-os szezonban debütáltak, de a nyolcaddöntőben belefutottak a kieli késbe. Következő évek EHF és KEK, aztán onnan is kikoptak, mígnem az arab pénz be nem esett Párizsba. A bevásárlások eredményeképpen aztán tavaly máris bejöttek a nyolcba, ahonnan aztán a számunkra jól ismert módon és okok miatt kulloghattak csüggedten haza. Ez a múltjuk, nem túl bő, de hát egyelőre ennyi van.

Ma már meccsnap, nem tudok elképzelni mást, csak hogy erre most egy hajrá Zágrábot mondjak, még ha kétlem is, hogy kettőnél több keletit beenged Kölnbe a vezírkar!

Képek az EHF facebook oldaláról vannak. 

comments powered by Disqus

Hatosfal

blogavatar

A világ legjobb csapatsportjának történéseit követjük és tárgyaljuk ki több szempontból, ellentmondást nem tűrően.

Szocmédia