Az utolsó pillanatos döntésnek köszönhetően egy órával előrébb hoztuk az indulást, és mivel ezt tanítanivaló módon abszolválni is tudtuk, egyből nagyon büszkék lettünk magunkra. Nagyjából úgy indult a nap, hogy hat órai családi ébredést követően negyed nyolckor már a 8ason találtuk magunkat, és ezzel hivatalosan is elindult a móka.
Maradjunk annyiban, hogy az indokoltnál többször megállva is tartottuk a menetidőt, ráadásul Pesten beleszaladtunk egy Lágymányosis felújításba, de még így is jónak tűnt az előrevetített érkezési idő, szóval remek hangulatban haladtunk a cél felé. Ami Szkopje ugye.
A magyar etap majdnem megajándékozott minket egy hatalmas baleset első sorból történő megcsodálásával, egy román vendégmunkás húzta be úgy a belső sávba az autóját az ott békésen haladgató mamira, hogy elfelejtett tükörbe pillantani a manőver előtt/alatt, így a külső sávban szintén békésen haladgató kamionos kis híján átment rajta. Megvan az elrántott kormány látványa, amit végül mindenki meg tud fogni valahogyan. Na ez volt a kép előttünk 20 méterrel, 130-cal.
A szerb vs magyar határ zökkenőmentes volt, meg se nézték mennyi pia van a seggünk alatt, kérdezték, hogy van-e elvámolni való cuccunk, mondtuk, hogy haha, aztán átintegettek Szerbiába. A táj amúgy nagyon alföldi egészen Belgrádig, onnan jöttek képbe a lankák, meg a Balkánon szinte elvárható félkész házak. Ezt tudták fokozni még az autópálya mellett szinte menetrendszerűen felbukkanó félkész oszlopok is, amik nem tudjuk minek készültek, talán felüljárónak.
Nagyjából eddig bírtam megállni a pálinkát, amit mint jó magyarok, hoztunk literszámra, de felszivattuk mindenféle házi jóval, szendviccsel, sajtos tallérral, szóval talpon maradtunk, na. Az első helyszín, ahol a képen látható módon felpólóztuk magunkat egy benzinkút volt nyilvánvalóan. Az összes arra járó autó dudált, mikor meglátta kis csapatunkat, ahogy próbáltuk beállítani magunkat. Jó volt, na. Kilenc emberrel kilenc embert fotózni nem annyira egyszerű feladat, de megoldottuk úgy húsz perc alatt. A pálinka fogyásával egyenesen arányosan jöttek a feljegyzetelésért kiáltó mondatok, mint pl. "Hányadik benzinkutat fogjuk még elhagyni úgy, hogy nem állunk meg?" Az ilyenekért szeretjük ezeket a túrákat.
Amikor írom eme sorokat még Nis előtt vagyunk, szóval eddig minden sima, de még egy macedón vs szerb határ is előttünk van, szóval odaérés után folytatom majd. A terv, hogy bevesszük Szkopjét ma este majd.
Na, hát most keltünk át a határon sarkos 3/4 óra alatt, elfogyasztottunk két határőrt, váltottunk pikulát, de ez azért nem volt olyan egyszerű, mint ahogy ezt itt leírtam. Már eleve vártunk kicsit az előttünk álló kocsi miatt, majd mikor ránk került a sor, és megtudta a kopasz, hogy meccsre megyünk Szkopjéba, nyihogott egyet, megkérdezte, hogy a sportesemény mikor van, és azzal a lendülettel ránkcsukta az ablakot, hogy most váltás van. Fogta a kis személyi elektromos hősugárzóját, kihúzta, majd elballagott komótosan. Biztosak voltunk benne, hogy nem szabadulunk innen soha. Pár perc múlva jött egy másik, kezében egy pontosan ugyanolyan hősugárzóval, és eljátszotta a levetkőzéses munkábaállást kb. 10 perc alatt. Amikor ezzel végzett, bedugta a hősugárzóját kb. ugyanannyi idő alatt, és ránk emelte tekintetét. Gondoltuk sínen vagyunk, de lófaszt. Ez nem reagált a meccsre indulós tervünkre olyan aranyosan, puffogott egyet, és közölte, hogy álljunk félre balra.
Nem túl sok idő múlva jött egy harmadik marcona, aki végül átengedett minket, végül csomagtartó nyitás nélkül mehettünk a dolgunkra. A pénzváltás is hasonlóan szürreális volt, egy huszonéves gáré ült egy asztal mögött egy bukszával, és adott macedón pikulát az eurónkra. Lassan télleg odaérünk, bár amikor utoljára gondoltam ezt, akkor jött Nis és Macedónia között egy minősíthetetlen útszakasz, azon a kb. 60 kilométeren elbasztunk vagy 2 órát harminccal.
A megérkezés viszont kárpótolt minket a határ miatt, egy hatalmas termetű barátságos pali tessékelte be a kis csapatunkat, tájékoztatott mindenről, átadata a kulcsokat, és azonnal bevert egy pálinkát velünk.
Szóval itt vagyunk, na. Most már csak nyernünk kell holnap. Ja, és holnap kilenckor macedón vs szlovák focimeccs is van.
A világ legjobb csapatsportjának történéseit követjük és tárgyaljuk ki több szempontból, ellentmondást nem tűrően.