Hatosfal

Bizony, bizony. Ahogy nyútomi kolléga megemlítette volt, én bizony mára zacskót tippeltem. Nem tudom megmondani, miért, amolyan női megérzés volt. Viszont legalább kiderült, hogy ismét nyugodtan tegye meg mindenki a tippjeim ellentétét valami jó kis távol-keleti fogadóirodában, garantáltan milliomos lesz rövid idő alatt, hiszen ugye a Larvik ellen szűk hazait tippeltem. Legyen ez a legnagyobb bajunk, sokkal fontosabb, hogy Ambros ismét megmutatta, hogy nem tud annyi játékos hiányozni tőle, hogy ne tudjon egy működő csapatot összerakni, amely ha nem is lett a BL esélyese, de valami csodának kéne történnie, hogy ne legyen meg a F4 (meglesz), ott meg ismét bármi lehet. A nagybányai csapat pedig igazolta, hogy nem véletlenül hozott kövér nulla pontot, és nem véletlenül áll úgy, hogy még a nyolcba jutás sem lesz meg nekik. Hajtás után a részletek.

Még egy gondolat a hazaiakhoz, ígérem, nem fogok velük foglalkozni többet, mert ez legyen az ő gondjuk. A nagy reményekkel összeigazolt csapat egész egyszerűen edzőtől függetlenül minősíthetetlen játékot nyújt. Nem sokat láttam őket, de amit láttam, az semmi. És még ma játszottak a legjobban. Valószínűleg Tiselj megértette velük, hogy utolsó esélyük felzárkózni, de ez pont ennyire volt elég, amennyire. A Viborg valószínűleg oda-vissza elkeni őket, és akkor igencsak elő kell venni a számológépet, hogy meglesz-e az a negyedik hely. De ha meg is lesz: a Budu ellen akár ki sem kell állniuk.

Sokkal fontosabb azonban, amit a rettenetes fekete-magenta mezben játszó győriektől láttunk. Az egyetlen negatívum, ami elmondható a csapatról, az pont ennyi. A mezek színe. Ezen kívül nehéz lenne belekötni bármibe is.

Pedig azért nem mindenkinél indult ez így. Müller múlt heti rettenete után sikerült ismét ugyanúgy bekezdenie, én konkrétan már a fejemet fogtam, aztán szerencsére rám cáfolt. Elkezdett végre nem csak passzolni, hanem kintről lőni is, és igaz, hogy százalékban inkább nem fejezném ki, amit lőtt, de lőtt, bárhonnan, bármikor. És így már nem is puffogunk azon, hogy már megint csak a passzokra játszik, pedig bizony adott pár nagy asszisztot, főleg Heidinek, az utolsó gól meg egyszerűen ha nem lesz a szezon gólja, akkor nincs igazság.

Folytassuk is a ódánkat Løkével, aki az első ziccerét kihagyta (lehet, hogy ez az új szokása), de utána úgy játszott, ahogy bizony talán még soha. A balkézre kapott indulása, amikor Szűcs Gabi okosan szorította ki, és teljesen kiszorított helyről, erőből kellett ballal ellőnie, és bement, akkor bizony csettintettem egyet. És a védekezése is nagyon rendben volt.

Nem mennék végig az egész csapaton azért, de muszáj megemlíteni még Szent is. Védekezésben nélkülözhetetlen, és támadásban is használható lett. Ha nem is pótolja Dudát, az kétségtelen, hogy nagy szükség van rá. És persze Kovacsics... Muszáj ismét megemlíteni, hogy a szövetségi kapitány szerint nem volt az Eb-n vezéregyéniség. Nem tudom, hányszor kell még Misinek bebizonyítani, hogy most már nem csak egy "mezei klasszis", hanem igenis világklasszis. Volt ugyan egy periódusa, amikor védekezésben ő volt, akire gólt lőni jártak, de összeszedte magát ott is, a pálya túloldalán meg olyat nyújtott, amire nem lehet egy rossz szót sem szólni. Akkora átlövésgólt lőtt, annyi időt volt a levegőben, amit bizony női játékostól nem nagyon látni. Egész jól megoldja, hogy Görbe, majd Duda kiesése után ő a csapatkapitány, nem?

Feltétlenül szót érdemel azonban Herr Orsi. Nem tudjuk, mi történt vele (chill szerint gumibogyószörpöt ivott), de ma volt még ideje Grimsbønek kipihenni a sérülését. Egyetlen hetesre jött be, mert annyira nem kellett aggódni a kapusteljesítmény miatt. És ezt a laza 50%-ot sikerült lényegében úgy lehoznia, hogy még csak bravúrkodnia sem kellett. Annyira tökéletes volt előtte a fal, és annyira tökéletesen le voltak kottázva az ellen játékosai, hogy Orsi már sokszor előbb odaért a lőtt labdára, mint a lövő egyáltalán eldöntötte volna, hogy lő. Ennél jobban már nehéz.

És hogy még egy pozitívumot említsünk (nem, nem Szen és Litre védekezése, vagy épp Honyák Ági védekezése, az lassan már megszokott lesz), az Jana. Már a Larvik elleni meccs után is ezt mondtam, de most megerősítem: nagyon jó lépés volt őt idehozni. 25 éves, életében nem játszott komoly csapat ellen komoly meccset, és erre odaáll, odateszi magát, odaver, megy, csinálja, ütközik. Tökéletes megoldás volt jelen helyzetben Bodesz pihentetésére, és ráadásul egy olyan megoldás, hogy ha pályára kerül, akkor nézőként sem kell beszarnunk, hogy jaj, most mi lesz.

Ez bizony nagyon rendben volt így. Az egyetlen dolog, ami miatt azért továbbra is aggódhatunk, az a keret vékonysága, nem tudom, végig lehet-e így bírni a szezont. De ez egy olyan tényező, amiről tényleg senki nem tehet, és abban biztosak lehetünk, hogy amit ebből a keretből ki lehet hozni, azt Martín ki is hozza. Hogy ez mire lesz elég, most még a jó ég tudja.