Hatosfal

Töcök jelentkezett helyszínivel, és egy érdekes perspektívával, olvassátok csak. 

Újra BL-ben a Szeged. Ezzel az örömteli ténnyel vágtunk neki a vasárnapi estének. Könnyűnek ígérkezett a Motor Zaporozhye elleni nyitány, a végén azért kicsit izgulnunk kellett.

Nem sokat tudtunk az ellenfélről, a név is full retro érzést eleveníti fel: aki emlékszik a jó öreg Zaporozsecre az tudja, hogy kényelmetlen, hangos, de elmegy a szántásban is.

Tételezzük fel, hogy van egy ember, aki életében most jár először kézilabda mérkőzésen, és a vak szerencse folytán éppen a Mol-Pick Szeged vs Motor Zaporozhye mérkőzést tekinti meg az újszegedi sportcsarnokban.  Barátunk egyébként sportrajongó, szereti a focit, (persze az eredetit és nem a magyarra butított verziót), vagy pl. az amerikai sportokat: amerikai foci, baseball, kosárlabda - neki mind a kedvence. Tegyünk fel, hogy az Egyesült Államokban él  és fogalma sincs a sportág viszonyairól, a Pick Szeged helyzetéről, kizárólag a szegedi rokonokat látogatta meg, akik kivitték szeretett csapatuk BL-mérkőzésére.  Hívjuk őt Jenőnek. Tehát Jenő kap egy ajándék sálat és máris irány a csarnok.

Fantasztikus hangulat fogadja, hiszen a szegediek ki vannak éhezve a lagymatag bajnokik után valami érdekesebb meccsre, persze erről Jenő mit sem tud, ráadásul Amerikában minden sportág minden meccse teltházas, tehát neki ebben semmi különös nincs.

A mérkőzés igazán fordulatos: a hazai csapat kezd jobban, de felváltva esnek a gólok. Látja Jenő, hogy sokat hibázik a szegedi csapat, a mellette ülő vérbeli Pick Szurkoló rokona, Béla bosszankodik is eleget, mert bár vezet a Pick Szeged, de valami nem az igazi. Jenő megjegyzi: hű nagyon jó a meccs, sokkal izgalmasabb, mint amit ő lát kint a nagy vízen túl! Igaz, neki a baseball a kedvence, ott pedig nincs nagy őrület. Béla közben a haját tépi, mert az ukrán csapat egyáltalán nem úgy tűnik, mint aki el akarja játszani az áldozati bárány szerepét. Pedig a szurkolókkal tartott, meccs előtti szokásos kocsmai meetingen éppen az aktuális ellenfelet tartották a leginkább verhetőnek mindkét meccsen, hiszen mégiscsak a selejtezőből érkezett. Ehhez képest a hatalmas, viszont lassú tornyok folyamatosan veszik be a szegedi kaput, nem találjuk az ellenszert, a kapusok pedig leginkább akkor találkoznak a labdával, amikor kiszedik azt a hálóból. Támadásban sokat hibázik a Pick, vezet is a Motor.

A „B”-közép ébresztőt fúj, a VIP-ből el-el tűnik egy-két vezető, a lelátó egy része háborog, a többiek vad buzdításba kezdenek. A kék mezben játszó Pick Szeged összekapja magát, semmivel nem játszik jobban a végelgyengülés határán lévő ukránok ellen, de egy-két egyéni villanás Mindegiától és néhány védés Sierrától és máris kiegyenesedtünk, úgy néz ki nem kapunk ki. Jenő is állva tapsol, a közönség extázisban, a csapat pedig úgy tűnik végre megértette, mit ér az a kék mez, ami rajtuk feszül: nagy blama lenne kikapni.  Nyert a Pick Szeged, jöhet az értékelés több szemszögből. Nézzük, hogy látták hőseink a szezon első BL-mérkőzését.

Jenő egy sörrel a kezében nem tud betelni az élménnyel, hogy milyen fantasztikus a Pick Szeged, egy ilyen meccsen vert helyzetből felálltak, a közönség csodálatos kár, hogy Amerikában nincs ez a sportág. Persze gondolta, hogy jó lesz, mert elolvasta, hogy EHF kupa-győztest fog megtekinteni, ami pedig olyan lehet, mint a fociban az Euroliga. Tehát remek csapat a Pick, de az ellenfél is biztosan az élvonalba tartozik.  Igazi küzdelem, hatalmas harc a pályán, egy életre szóló élmény volt.  Ő innentől kezdve Pick-szurkoló, a jövőben neten fogja követni a Pick Szeged minden meccsét.

Béla, miután a nagy izgalmakra megiszik egy felest, a fejét csóválja. Nem érti, mit akart a Pick Szeged játszani, mi volt az elképzelés. Támadásban minden csak az egyéni játéktól függött, az első félidőben Bombac, a másodikban Mindegia verte meg a körülményes védőket. A védekezésünk nem volt olyan rossz a nem túl acélos kapusteljesítmény ellenére sem. Ő sokkal többet várt világbajnok Sierrától, és Wisutól is. Valóban nagy fegyvertény, hogy felállt a Szeged vert helyzetből és volt, aki ki tudta mozdítani a gödörből a szekeret. Külön öröm, hogy ezt két külföldi tette, aki át tudta érezni, mit jelent a szurkolóknak egy mérkőzés a legjobbak között. 

Kevés dolog működött a Pick játékában és megkérdőjelezhető az a Pastor-állítás is,  miszerint a magyar bajnokságban fel lehet készülni a sokkal nagyobb tempóval bíró, lényegesen jobb csapatok részvételével járó Bajnokok Ligájára. A magyar bajnokikon nem jönnek ki a hibák, félgőzzel verjük a mezőny nagy részét.

Ami előre visz: Pastor remek edző, és ha végre kiszakad a kis spanyol világából, a valladolidi érinthetetlenségből, akkor pontosan látni fogja, hogy sokkal agresszívebb védekezés és valamiféle csapatjáték kell támadásban, mert a Pick Szegedben nincs olyan játékos, aki, ha baj van, egyedül tudja hozni az eredményt. Ezt ő akarta így, mint szakmai igazgató ezeket a játékosokat választotta.

Persze mint Jenő teszi, lehet örülni a győzelemnek, mert végre remek volt a hangulat, igazi küzdelem volt a pályán, és végül mégiscsak behúztuk a kötelezőt.

Ugyanakkor Bélának, a sok csatát megélt szurkolónak teljesen igaza van abban, hogy mi szegediek ennél lényegesen jobb teljesítményt szeretnénk látni a csapattól, egyrészt az új klinikai tömb sürgősségi osztályát nem kellene a sportcsarnokból feltölteni, másrészt pedig amikor minden feltétel adott egy jó versenyképes csapat kialakításához, akkor tessék azt összerakni, és szórakoztató játékkal nyerni.

Az új fiúk közül Bombac dicsérhető, harciasan küzdött, voltak gyönyörű megoldásai, de egyelőre sok hiba is becsúszott. Mindegia lett a nap hőse, az átlövő teljesítményünket pedig csak a szélsők tudták alulmúlni. Kapuban sokkal több kell, az oké, hogy nincs még meg az összhang, de kellene néhány bravúr egy ilyen meccsen.

Jenőnek és Bélának jó pihenést, a Pick Szegednek pedig jó munkát!