Hatosfal

Úgy tűnik ez a hét a beállókról szól, most Töcök örvendeztetett meg minket egy elég hosszú Zubai interjúval. Lassan remélem az admint is megtanulja, hogy minden egyértelmű legyen mindenki számára. Hajtás utántól már ő tolja.

Zubai Szabi, a Pick Szeged válogatott beállója a modernkori gladiátor. Vele és Várkonyi Gabival dumáltunk mi így hárman. Szabi a fizikai törvényeket meghazudtolva sok fejtörést okoz az ellenfeleknek, mint egy angolna, úgy siklik ki a védők kezei közül. A levegőben még valahogy a kapu felé fordul és kegyetlenül betalál. Nem a robosztus vonaljátékosok közé tartozik, viszont kőkemény támadásban és védekezésben is, óriási szívvel játszik, amíg jártányi ereje van, küzd aktuális csapatáért nem kér és nem ad kegyelmet. Az egyik legőszintébb és legegyenesebb sportoló, akivel találkoztam. A saját csapata szurkolói imádják, az ellenfeleké gyűlölik, tehát minden rendben ezen a fronton. Pályafutásában mérföldkőhöz érkezett, megvan az első aranyérme (EHF kupa), a válogatottal pedig katari kitérővel Rióba készül.

- Rengeteg érmet, előkelő helyezést nyertél már pályafutásod alatt, de aranyat (a felnőtt mezőnyben) még nem sikerült. Milyen érzés végre felérni a csúcsra?

- A csúcson akkor leszek majd, ha egyszer megnyerjük a magyar bajnokságot. Nekem ez számít igazán. Egy nemzetközi kupát megnyerni természetesen szintén nagy dolog, de egy Veszprémet megelőzni nekem fontosabb. 18 éves korom óta vagyok felnőtt profi játékos, ez volt az első aranyérmem. Óriási boldogság volt Szegeden hatezer ember előtt a színpadon ünnepelni vagy előtte Berlinben fent állni a pódiumon amikor nekünk szólt a „We are the champions”. Még fel sem tudom fogni ezt a sikert, idővel fog letisztulni, amikor visszanézem a felvételeket.

- A szezon első felét követően észrevehető volt a fejlődés a csapaton, magabiztosan hoztátok az EHF csoportmeccseket, Veszprémben is végig egyenrangú ellenfelei voltatok az MKB-nak, aztán március körül úgy tűnt homokszem került a gépezetbe. Becsúszott néhány nem várt eredmény, láthatóan visszaesett a teljesítmény. Ezek után mondhatom kissé váratlanul ért mindenkit a parádés berlini teljesítmény. Mi volt ennek az oka, tán Pastor mester formaidőzítése sikerült ilyen jól?

- Nem minket tartottak esélyesnek, de ez engem nem foglalkoztatott, mindenképpen nyerni szerettünk volna Berlinben, megmutatni milyen jó csapat a Pick Szeged! Pastor mesterrel egy új rendszert kellett megtanulnunk, amelyhez idő kellett. A januári Eb után sok játékos fáradtan érkezett vissza, ebben az időszakban sok meccset kellett játszanunk, ami miatt nekem is ingadozó volt a formám, nem ment zökkenőmentesen a visszatérés. Ez látszódhatott a csapaton.

- Pastor mester mivel tudta felrázni a csapatot, változtatott valamit a taktikán?

- Ekkor már nem tanultunk sok újat, a mester nem akart mindent ránk zúdítani, inkább tökéletesíteni az eddig tanultakat. Nem volt könnyű elsajátítani egy teljesen más játékrendszert, hogy az automatikusan működjön a kiélezett szituációkban is. Marko szerint (Marko Krivokapic, másodedző) így is csak a 60-70%-át használjuk a „Pastor-system”-nek. A Veszprém ellen viszont játszottunk két nagyon jó mérkőzést a bajnoki döntőben, melyekből sokat profitáltunk Berlinben.

- Mondhatni a bajnoki döntő egyfajta felkészülés volt a fő cél, Berlin előtt?

- Természetesen nem felkészülésnek fogtuk fel, hiszen mi is és Pastor mester is minden meccsen győzni akarunk, de nagyon jót tett nekünk, hogy két ilyen erős mérkőzésből mentünk a FF-ra. A Berlinnel sikerült egy nagyon jó meccset játszani és a győzelem után szinte biztos voltam benne, hogy a döntőben a Montpelliert is megverjük.

- Több játékos a szezon legjobbját nyújtotta, többek között Ilyés Feri is, aki sok kritikát kapott idény közben, nem ment neki igazán a játék.

- Ilyés Ferinek nem lehetett könnyű, nekem személy szerint óriási törést jelentett volna, hogy kimegyek az olimpiára a magyar válogatott csapatkapitányaként és mikor visszatérek Veszprémbe közlik, hogy nincs rám szükség vagy nem férek be a csapatba. Úgy gondolom ez emberileg nagyon visszavethet egy játékost, engem is megfogott, nagyon nem értettem vele egyet. Idő kellett neki, az elmúlt években szinte csak védekezett, de nagyon örülök neki, hogy bebizonyította, igenis tud támadni, jó támadójátékos.

- Berlinben leamortizáltátok ellenfeleiteket, a Füchse kikapott a héten otthon egy kiesőjelölttől, míg a Montpellier lecsúszott a BL-indulást jelentő második helyről a francia ligában. Mi volt a titka a csapatnak? Ez a Pick Szeged igazi arca?

- Felállítottunk egy mércét, amit nem könnyű tartani, de csak az hibázik, aki dolgozik és mi azért fogunk dolgozni, hogy ezt a szintet tartsuk illetve hogy tovább javítsunk rajta.

- Jövőre erősödik a keret?

- Egyelőre úgy fogalmaznék, hogy cserélődik a csapat, meglátjuk mire leszünk képesek. Mikler Roli távozását nagyon sajnálom, de valóban jó játékosok érkeznek, így bizakodó vagyok.

- A médiában többször elhangzott a magyar csapat+spanyol edző=siker receptje. Mi a véleményed erről? Ennyi újat tudtak a spanyol edzők hozni a magyar kézilabdába? Mennyiben más egy spanyol edzővel a munka, mint a korábbi mestereiddel?

- A magyar edzők közül Skaliczki Lászlót tudnám kiemelni, aki nagyon felkészült edző volt, az eredményei önmagukért beszélnek, a Veszprémet szinte csak az ő csapatai tudták letaszítani a trónról (1996: Pick Szeged, 2000: Dunaferr) illetve Imre Vilmos is nagyon felkészült edző. A legnagyobb különbség talán a spanyol edzők személyének vonzereje és a biztos anyagi háttér, ami miatt több neves külföldi játékos is Magyarországra jött. A spanyol edzők nagyon figyelnek a részletekre. Pastor mester is nagyon aprólékos, mindenre odafigyel, minden információt tud az aktuális ellenfélről. A spanyolok játsszák ezt a játékot, a területekkel játszanak, mind védekezésben mind támadásban bizonyos területeket támadunk. Ez olyan mint egy matek egyenlet, először bonyolultnak tűnik, de ha levezetik lépésről lépésre, megérted és a sajátodnak érzed. Fontos, hogy tökéletesen begyakoroljuk és átlássuk a szisztémát, hiszen ebben a játékban az 1-2 másodperc késlekedés is végzetes lehet.

- Kanyarodjunk vissza a kezdetekhez néhány mondatban. Mikor döntötted el, hogy profi kézilabdázó leszel?

- Általános iskolában úsztam, sokáig úszó akartam lenni, Darnyi Tamás volt a példaképem. Később az osztálytársaim élménybeszámolói hatására kipróbáltam a kézilabdát és ott ragadtam. Elkerültem a budapesti Elektromoshoz, ahonnan meghívót kaptam a serdülő válogatottba, majd 2 év után Imre Vilmos a serdülő válogatott és a Dunaferr SE akkori edzője elhívott Dunaújvárosba játszani. Ekkor már tudtam, hogy profi kézilabdázó szeretnék lenni. Nagyon jó generáció jött össze az újvárosi utánpótlásban, ott játszott többek között Mikler Roland és Császár Gábor is.

- Volt/van olyan célod a profi sportban, amit gyerekként fogalmaztál meg és még mindenképpen el szeretnél érni?

- Amikor gyerekként eldöntöttem, hogy profi kézilabdás leszek, az álmom egy világversenyen szerzett érem volt. Ezen belül is az olimpia motivált leginkább, olimpikon akartam lenni és egy olimpiai érmet nyerni. Ehhez Londonban nagyon közel voltunk, de szeretném megadni magamnak még az esélyt, hogy ez Rioban összejöjjön. A jelenlegi magyar válogatottnak véleményem szerint érmet kell nyernie valahol. Nem tudom melyik világversenyen jön ez össze, de képesnek tartom rá ezt a csapatot. Ezt még mindenféleképpen el szeretném érni! Első lépésként nagyon fontos sikerrel venni a szlovénok elleni vb selejtezőt, hogy reális esélyünk maradjon az olimpiai kvalifikációra. Klubszinten pedig a magyar bajnoki és kupagyőzelem a cél, nem szeretném ezek nélkül abbahagyni a kézilabdát.

- A bronzkorszak után Szegeden beköszöntött az ezüstkorszak, jelenlegi csapatoddal ha jól számolom 5 bajnoki ezüstérmed van már. Talán most elkezdődik egy aranykor? Reális cél lehet elérni a Veszprém szintjét belátható időn belül vagy inkább a nemzetközi kupákra érdemes fókuszálni?

- Van 8 vagy 9 bajnoki bronzérmem, 5 ezüst és az EHF kupa arany, szeretnék most már a bajnokságban is felérni a csúcsra. Tudjuk, hogy nem mi vagyunk az esélyesek, de minden nap azért dolgozunk, hogy átéljük azt az érzést, amit Berlinben a dobogón vagy Szegeden a több ezer ünneplő szurkoló előtt átéltünk. Ezért kelünk fel minden nap, ezért dolgozunk. Véleményem szerint ha megelégszel, sosem leszel első, csak akkor ha törekszel rá és teszel érte nap mint nap. Erre tanított édesanyám is gyerekkoromban és azóta is így élek, dolgozok.

- Egy Pick Szegeddel elért bajnoki arany értékesebb lenne, mint a Veszprémmel favoritként sorozatban nyerni a címeket?

- Sosem játszottam Veszprémben, de mindenféleképpen úgy gondolom, hogy egy veszpréminek nem jelent annyit egy bajnoki arany, mint egy szegedinek jelenthet. Egyetértek Vadkerti Attilával, aki nem cserélné el az egy bajnoki címét 10 veszprémire se.

- Emlékszem amikor ismertté váltál a dunaújvárosi éveid alatt, elég vékony testalkatod volt. Mennyiben jelentett ez hátrányt érvényesülni a nagydarab vetélytársak mellett? Egyáltalán hátrány volt ez?

- Bizonyos tekintetben valóban többletmunkát igényel, az alkatomból adódó hátrányokat próbálom előnnyé kovácsolni, a vékonyabb testalkatom miatt gyorsabb vagyok a nagytestű riválisoknál, erre próbálok építeni. Egyébként sokan feltették már ezt a kérdést pályafutásom során, eleinte nehéz volt feldolgoznom, egyfajta megfelelési kényszer alakult ki bennem, de már nem foglalkozok vele, nem görcsölök rá, arra koncentrálok, hogy kihozzam magamból a maximumot minden meccsen.

- Van mottód? Szerinted hogyan válhat egy ember igazán sikeressé az életben? Mi a recepted?

- Én az elvégzett munkában hiszek. El kell végezni a munkát becsülettel és lehet, hogy nem azonnal, de meglesz az eredménye. Nekem is 12 évet kellett várni az első aranyérmemre, de 180-szoros válogatott vagyok, ifi korom óta minden világversenyen ott vagyok a nemzeti csapattal, játszhattam olimpián, szóval úgy gondolom megérte dolgozni és hiszek benne, hogy jönni fognak még a sikerek.

- Otthonról hoztad ezt a mentalitást?

-Igen, engem édesanyám így nevelt, a döntéseket én hoztam meg az életemben, de a felelősséget is nekem kellett vállalni érte. Ha elkezdtem valamit, azt tisztességesen be is kellett fejezni.

- Van amit másképp csinálnál? Egy külföldi lehetőség nem foglalkoztat?

- Voltak külföldi lehetőségeim, sokáig foglalkoztatott is a gondolat egy külföldi szerződéssel kapcsolatban, de a családom miatt végül maradtam Magyarországon. Összetartó családban nőttem fel, nagyon szeretem őket és így 2-3 hetente találkozom velük. Ha külföldön játszanék, ez évi 1-2 alkalomra csökkenne, amit nem szeretnék. Szeretem Szegedet is, egy nagyon élhető városnak tartom, szimpatikusak az itt élő emberek, jól érzem magam itt.

- Szegedi éveid előtt mindig elismerően nyilatkoztál jelenlegi klubodról, cél volt egy szegedi szerződés pályafutásod során?

- A dunaújvárosi éveket követően Szeged és Veszprém közül választhattam és én előbbi mellett határoztam el magam. A mai napig úgy gondolom jól döntöttem, úgy érzem nagyon megbecsülnek Szegeden, nagyon jó csapattársaim vannak és ahogy az előbb említettük, egy szegedi bajnoki aranyérem nekem sokkal többet fog érni, mint akárhány veszprémi!

- Szeretted Stefan Kretzschmar játékát? A tetoválások kapcsán nem tudom kikerülni a hasonlatot. Más tekintetben is lehet bennetek közös?

- Jó játékosnak tartottam, de nem foglalkoztam vele különösebben, más poszton is játszottunk. A tetoválások gyerekkorom óta tetszettek, elsősorban a harci, törzsi mintákat kedvelem, például az az új-zélandi vagy japán tetoválásokat. Nagyon sokat olvastam a témában, érdekeltek a kultúrák, ahol a tetoválások jelen vannak, mindig valamilyen nagy életeseményhez vagy fordulóponthoz kötve készíttettem újakat, sosem csak azért, hogy legyen valami.

- Az EHF kupagyőzelem kapcsán lesz új tetoválás?

- Lesz igen, még nem tudom pontosan mi, de biztosan lesz!

- Az előző szezonban a Löwen nyerte az EHF kupát, idén két fronton is majdnem csodát tettek, a BL-negyeddöntőben hajszálon múlt a továbbjutás a toronymagas esélyes Barcelona ellen, majd egy végletekig kiélezett bajnoki párharcban maradtak alul az ugyancsak sokkal esélyesebb Kiellel szemben. Képes lehet hasonló teljesítményre a Pick Szeged is jövőre?

- Igen, de bízom benne, hogy mi egy picivel szerencsésebbek leszünk. Mi is csapatként funkcionálva érhetünk el kiemelkedő eredményeket! Az analógiák többször bejöttek nekem, hiszen négy évvel ezelőtt a szlovéneket ütöttük el a vb-selejtezőn és végül kijutottunk az olimpiára. Idén ismét a szlovének várnak ránk ugyanabban a szakaszban, remélem a folytatás is hasonló lesz. Jövőre pedig a Löwenhez hasonló jó teljesítmény kell, csak egy picivel több szerencse és meglehet a bajnoki cím, ezért dolgozunk minden nap!

- Szlovéniát 3 góllal sikerült legyőzni a vb-selejtező hazai mérkőzésén, hogyan értékelnéd az első felvonást?

- Jobban örültem volna egy 5-6 gólos győzelemnek, ami a kezünkben is volt, de sajnos nem sikerült belőni a helyzeteket. A védekezésünk szépen összeállt, de a helyzetkihasználáson javítani kell.

- A sok kihagyott helyzet a szezon végi fáradtságnak köszönhető?

- Nem gondolom, hogy a fáradtságnak tudható be, tisztességesen felkészültünk a meccsre, Skof nagyon jó napot fogott ki, ez most így sikerült. Legalább 8-10 ziccert hagytunk ki, így élessé tettük a visszavágót, de győzni fogunk Velenjében is!

- Mi a terv nyárra?

A világbajnoki selejtezők után néhány barátommal tervezünk elmenni, nyaralni, most úgy néz ki Thaiföld lesz a célállomás.