Hatosfal

Mivel az előbb ez a szar megzabálta a szépen megírt posztomat, most sírok. Próbálom újra összefoglalni a lényeget, de ez már nem fog szívből jönni sajnos. 

Tegnap lett teljesen biztos, hogy soha a büdös életben nem mehetünk biztosra a Montpellier ellen, sem itt, sem ott. Pedzegettem már a felvezetőben is, hogy nincsenek túl kellemes emlékeim a franciákról, ezen pedig ez a tegnapi sem javított. A biztos csoportgyőzelemhez szerintem kell Szkopjéből vagy Löwenből pont, ami elég drasztikus feladatnak tűnik most, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Mikulásig mindkettőn túl leszünk. A házifeladat tehát adott. 

Ami szintén megijeszt, az a közelgő celjei tour, én nyugodt túrát terveztem a szlovénokhoz, hogy ez így is lesz, az jelenleg közel sem biztos. 

Ortega múlt héten elmondta hatszázszor, hogy bár mindenki a Löwen meccsel foglalkozott, azért ez a meccs sem lesz sétagalopp, én nem nagyon hittem neki azt őszintén megmondom, pedig milyen igaza volt. Persze a legnagyobb problémánk okozójával, a menet közben lecsapó szerkezeti parával nyilván ő sem számolhatott. 

Az alapra sérüléssel bajlódó Nagy Laci helyén Zeitz nyitott, aki ugyan nem váltotta meg a világot, de legalább ott volt. Csak később tudtuk meg, hogy ez mennyit számított. Roló perceivel és a szülinapos Renato góljaival kezdődött a találkozó. A nem pont a hibázásairól elhíresült Gajic ziccer és hetes kombó rontása tovább fokozta a hangulatot, és bár a franciák leszakadni nem nagyon voltak hajlandók, azért a 2-3 gólos előnyünk az első félidőben állandósult. Sulic helyett jött Nilsson, a széttetovált viking harcos, akihez ha labda tartott, az tuti gól volt. Beállóban a helyzet idén elég megnyugtató,a csávó egyre jobb, már csak hátul kellene feljavuljon.

Gajicot tehát leszedtük, viszont egy szerintem eléggé alulértékelt zseni, bizonyos Vid Kavticnik ahonnan akart, onnan lőtt gólt. A csávó a balszélen és a kapun kívül mindenhol ott volt, jobbszél létére úgy lőtte át középen a falunkat, hogy közben irányított, maradjon annyiban, hogy elképesztőt nyomatott. Nem is értem, hogy Timuzsin hogyan hagyhatta életben ott. És még tökös is ráadásul, én nagyon tudom értékelni azokat a játkosokat, akik megcsinálják ha kell, hogy háromszor húzza a hetest a kapus feje fölé, mert úgy tuti gól. Ő megcsinálta bizony. 

Ja igen, Timuzsin és Terzic tavaszi formáját elő kellene kaparni de nagyon, hát nem hiszem el, hogy egyszerűen szétcsúszunk, ha nincs Nagy Laci ott. Pedig a rutin és az erő meg kellene legyen mindkettőjükben ahhoz, hogy nélküle is faszán működjünk ott. Hogy Grebillet kilenc méteren csak úgy tudjuk felvenni, ha lerántjuk nyakból, az nem jó, akkor Karabatic ellen mi lesz majd ott? Hat piros? 

Aztán még Losert fogott annyit, mint kis jóindulattal Titi az utolsó évében ott, és maradjunk annyiban, hogy Accambrayt is megfelelően tudja pótolni Grebille. 

Ettől függetlenül amíg Zeitz nem kapott a hátához, addig nem volt igazán nagy gond, nem húztunk el ugyan, de magabiztosan vezettünk, és nálunk volt a kontroll. Aztán jött Laci, meg a para, meg a feladat, hogy hogyan is oldod meg a menet közben felmerülő szerkezeti gondot, és ott azért elég nagy gebasz volt. Hosszút kellett cserélni, mert Ruesgát azért védekezésben nem hagyhattuk ott, hát na, egy pillanat alatt lett újra szoros. 

A végére szerencsére behúztuk csikorogva, mondjuk inkább fogalmazzunk úgy, hogy egy labdaszerzéssel, meg egy lövéssel behúzta Momo, ezzel remélem, hogy az őszi hullámvölgyünkön túl is vagyunk. Hétvégén viszont mindenki Celjébe, mert innen nézve az a meccs is hirtelen fontos lett nagyon, de kicsit előrébb is rohanok, és bár lesz erről hivatalosan kunyerálós poszt, már most is megemlítem, hogy:

mivel hatalmas jelentőségét érezzük, hogy sehol se hagyjuk magára a csapatot, keresünk olyan embereket/szervezeteket/vállalkozásokat, akik hajlandóak volnának pénzbeli támogatást nyújtani egy szkopjei túrához. Vannak ötleteink, terveink azzal kapcsolatban, hogy cserébe mit adhatnánk, ha te tudsz valakiről, esetleg pont te vagy az, aki elkötelezett a veszprémi kézilabbda felé, és maga is azt gondolja, hogy fontos lenne a hangunkat hallatni ott ahol a Löwen kikapott, akkor ne habozz felvenni velünk a kapcsolatot! A címünk: hatosfal kukac gmail pont com.