Ahogy a korábbi bejegyzésben is írtam, a motel elfoglalása után kicsit összeszedtük magunkat és elindultunk a Final Four Opening Partyra. Szükség volt a fejünk rendberakására, mert a 12 órás út kicsit megviselte a csapatot. A belépést nem siettük el és bár későn jutottunk be, fizetni már nem kellett. Gyors találkozás a többi kiutazó szurkolóval, amely alapján nyugodtan ki is jelenthetjük, hogy SZURKOLÁS az lesz.
Lanxess aréna
Keménymag egy része
A Lanxess aréna körbekerítve, ahogy látom a többzónás beléptetés mellett minden készen áll a kezdő sípszóra. Most egy kicsit előreszaladtam. A party maga játékokkal, koncertekkel tarkított show volt, ami a hétvégén már csak fokozódni fog. Amíg kívül 7m-est lehetett lőni Mirko hasonmásának, szenzoros bábu formájában, hallgathattuk a németek felfedezett tehetségeit, rock zenekarait, tolhattuk az arcunkba a különböző wurstokat, jobbnál jobb söröket. Addig bent, az aréna előterében, volt és jelenlegi nagy játékosok, FF résztvevők dedikáltak, lehetőség nyílt szelfizni a trófeával, körbejárhattuk a hétvége helyszínét, vásárolhattunk és begyűjthettünk ehf-es ajándékokat.
7m-es "Mirkónak"
Szelfizz a trófeával
Rob Fowler és a kabalák
A nyitórendezvény hivatalosan 18:00-22:00-ig tartott, próbálták is a szervezők befejezni időben, gondolva a holnapra. Természetesen a Veszprém szurkolók hatalmas hangulatot teremtettek és biztos vagyok benne, hogy a hétvégén rajtuk semmi sem múlik majd. Talán még meg is ijedtem egy kicsit, amikor az egyik vehemensebb szurkoló kikapta az ötméteres zászlórudat a helyéről, a hozzá tartozó piros velux zászlóval és meglengette egy „üres a hordónál”. Ez az egész Final Four egy hihetetlenül nagy show, öröm látni a sok piros-fehérbe öltözött veszprémit a középpontban.
Ma (is) mindent beleeee...Hajrá Veszprém, gyerünk!
A világ legjobb csapatsportjának történéseit követjük és tárgyaljuk ki több szempontból, ellentmondást nem tűrően.