Hatosfal

Az éppen hogy félházas SAP-ban jó német szokáshoz híven természetesen a Holdra szólt a vendégszektoros jegy, ami nyilván több szempontból sem szerencsés nekünk, vendégeknek. Mivel szurkolni akartam, így felmentem, de szemüveget nem vittem, tehát elég megerőltető volt a meccs követése. Másrészt ha abból a kb. kétszáz magyarból szurkolt volna még húsz, talán le is hallatszik a hangunk, de hát azt már megszoktam, hogy nem mindenki szurkoló, így senkit nem molesztáltunk a végsőkig, hogy szurkoljon. Azoknak viszont köszönjük, akik odajöttek kiabálni, így legalább valami volt. Azt mondjuk megmondom, hogy életemben ennyi dudát összesen nem fújtam, mint egy meccsen most, volt olyan gondolatom, hogy mindjárt elájulok, de aztán megúsztam valahogy. 

Tavaly Kölnben is és most is határozottan éreztem, hogy a tokok ha nem figyelsz úgy húznak le, hogy az már aggasztó. Minden alkalmat megragadnak továbbra is, és ettől én tök kivagyok. Méghogy Balkán basszus, ott 20 nm-en két wifi router is volt a szállásunknok, itt meg azt mondják előre, hogy hogyne, free wifi, yawoll, aztán ideérsz, látod a pulton a táblát, hogy lófaszt free, de ha meg is fizetnéd, akkor is közli a vigyorgó gáré, hogy jajj hát túl sokan vagyunk, úgyhogy sajna nincs jó. Na mindegy, nem liblingem ez a népség továbbra sem. 

A SAP Aréna gyönyörű amúgy, nekem tetszik, a kölni építményre hasonlít, csak kisebb, ezért némileg átláthatóbb. Jegyek átvételében, beengedésügyileg minden ok volt, sör is volt finom, úgy tűnt minden rendben van, legalábbis még ekkor. Bemelegítés előtt Carlos Ortega a kispadon ülve gondolkodott, mondjuk ezek szerint nem pont azon, hogy mi lesz, ha lesz ellenünk nyitott. 

A meccset már hazafelé a kocsiban kezdtem el visszanézni, maradt ugyanis della a Vodafone-on, gondoltam lefogyasztom még Németben, úgysem jövök ide január elejéig, és mivel már az első 10 percben láttam számomra újdonságokat, így mégis megírom. 

Azzal kezdeném, hogy bár meglepő volt a nyitott, nem ez volt a fő gond. Öt percig tartott az, hogy a csapatunk meccsben volt, aztán elkezdődött egy ámokfutás, melynek egyik főszereplője Mirsad Terzic volt. Én tök bírom a csávót amúgy, de valaki szóljon már rá, hogy ok, ha hosszú oldalon van, de legalább csináljon úgy, mintha le akarna jönni, ha már korábban két labdát eladott, meg harmadszorra lépett vagy hatot. Értem én, hogy megpróbálja néha, hátha. De ha nem megy basszus, akkor nem erőltetem, mert igen, van hogy ebbe akár simán össze is roppanhatunk. Mint most.

Persze Ilic lövései is kipukkant lepkefingként végezték általában Landin lábai között, és Chema sem tudta úgy eladni a testcseleit 11 méteren, mint általában szaggatotton, szóval együtt csinálta mindenki csúnyául. Ja, és tényleg nem volt kapusunk. Kommentelő kispajtásunk megálmodta sajnos, hát én fabatkát sem adtam volna ezért, de tényleg ez volt. Petersson kiszorított helyzetből két gólt lőtt úgy, hogy azóta is azon gondolkodom, hogyan férhetett az be ott. Persze olyan is volt, amikor hatalmas lendülettel érkezett és az égvilágon senki nem vette fel, úgy lőtt nyolcról. A balkezesek nagyon elkenték a szánkat, azt kell mondjam sajnos. 

Egyébként nem mondanám, hogy nem akartunk az elején vagy nem harcoltunk, de nagyon szenvedtünk, és nem teljesen koncentráltunk, az biztos. Ennyi eladott labdánk némi túlzással talán eddig a csoportkörben nem volt, ennyi harcot a kipattanókért sosem buktunk, és utoljára Kölnben voltunk ennyire kompletten tanácstalanok. Most nem volt senki, aki kirángatta volna a többieket a homályból, és ehhez mérten védekezésünk sem volt. Szörnyű volt ezt látnom ott. Olyan volt, mint a -6-os Barca-túra, annyira semmi esélyünk sem volt. 

Az mondjuk elég vicces, ahogy az ellenőr Ortega kezéből rángatja ki a T-betűt, azt valaki tudja, mi volt? Lerakta már, majd visszavette az asztalról vagy miért pampogott az a szemüveges ott? Itt, 17.30 körül. 

Timuzsin második kiállításánál már tisztán éreztem, hogy hatalmas a gond, főleg azért, mert nyilván ennyi kihagyás után Laci sem tud csodát tenni ott, főleg nem akkor, amikor a beállót úgy hívják, hogy Myrhol. Ráadásul az a kiállítás teljesen jogos volt, kettővel előtte egy másik ilyen lerántást már megúszott, egyszerűen el van késve lábbal, viszont akkor nem értem minek megy ki annyira nagyon. Tényleg nem tudom. A két főállású védőnk tehát finoman sem volt toppon, így nyilván a kapus is lófaszt fogott, ebből pedig egyenesen következik, hogy nem volt könnyű gólunk. Nekik bezzeg volt vagy 15. 

Persze elöl attól még működhettek volna a dolgok, de nem, ez nem az a nap volt. Amikor Mirko hetest fogott kettős emberhátrányban, akkor komolyan reménykedtem benne, hogy valami megmozdult, de aztán hiába csináltuk meg a helyzetet így is, Ilic sajna Landin lábára dobta, nyilván Gensheimer pedig szokásához híven indult. Ehh, nagyon-nagyon rossz volt. 

Valahol itt fel is adtuk kicsit, NagyLaci és Lékai még tolt valamit ezen a kitört kerekű szekéren, de igazából jelentősége már nem volt. Ezt a meccset az első félidő huszadik percére már buktuk. 

Persze hosszas fejtegetésbe lehetne kezdeni, hogy itt mi volt, de mivel Ortega amúgy is be szokta vállalni az ilyen kudarcokat, mit cincáljuk szét jobban? Most is megtette, nem keresett kifogásokat, ami nálam továbbra is jó pont, hanem megmondta: szarok voltunk, mérges vagyok magamra és a csapatomra. Szerintem felesleges ezt ennél jobban ütni, ez pontosan az a meccs volt, amikor nekünk semmi (kapuban 18%!!, eladott labda+technikai hiba összesen 18 asszem) nem jött össze, nekik meg minden. Pont. Gyorsan el kell felejteni, bár nagyon rossz így zárni egy kerek őszi szezont. 

Nekünk, akik utaztunk ezért 930 km-t kétszer is, azért ez ennél több, a kint dolgozó magyarok hüledeztek is rajta egy sort, persze én értem, hogy nem érti az, akinek ez csak egy magyarszereplős program volt, hiszen nem lehet mindenki szurkoló. Mi majd Montpellierben fogjuk ezt kiheverni, amikor odateszünk közé hatot. Mert az lesz ott. 

Ez a pofon innen nézve teljesen jókor volt, csak használjuk építkezésre. Őszi BL-szezon OFF, innentől a főszerepben a csajok. 

Köszönjük Nordhedge, bár azt nem állítom, hogy ez most jó volt. 

Képek ehun, majd még lesznek otthonról.