Hatosfal

Az utolsó előtti KP-re gyűltünk itt most össze, kicsit megkésve, mert tegnap már lenyomta a Zágrábot a Bárka, meg kicsit csonkán is, mert a Veszprém és a Szeged meccsét nem tárgyaljuk most hosszabban, lévén úgy tervezzük, azok elé jön még poszt, ugye Bence1 és Bence2? Ellenben kalapot lengetünk a horvátok előtt, betippeljük a Vardar-Kielce eredményét és újfent eldobjuk az agyunkat a Kiel és az FCB miatt.

Kraft Platzierung a legjobb négyből.

4. Kielce

Nekik jutott talán a legnehezebb ellenfél. A Vardar a katasztrofális plocki odavágó után Szkopjéban megmutatta, ők is az a szint, ahol már nincs lefutott, az első meccsen eldöntött párharc. A Wisla után most a másik lengyel ellen kellene bizonyítaniuk, és nem is kérdés, hogy kudarcként élnék meg, ha ez nem jönne össze. A SEHA Fin4l-t is ezért áldozták be, ha a Brest ellen mutatott antiperformanszból ez nem jött volna le, hát Árpi - a maga szokásos egyenes stílusában - el is mondta ezt a meccs utáni interjúban.  

A Kielce viszont lényegében erre a párharcra készül (minimum) január vége óta, ami, ismerve a spanyol edzőket, nem sok jóval kecsegtet macedón szempontból. Mi arra számítunk, hogy Talant már a mostani meccset megpróbálja megnyerni néhány góllal, és erre a régóta gyakoroltatott nyitott védekezés alkalmas is lehet. Ha Karacicot és Alexet ki tudják kapcsolni, a többiek lábbal nem nagyon fogák megverni a belső védőiket. Ráadásul a Szkopje támadójátéka egyébként sem különösebben erős, a céljuk inkább az, hogy 25 gól alatt tartsák az ellenfelet. Namármost ha egy nyitottal hibákra kényszerítik őket, amiből indulni lehet, akkor ez nem nagyon fog összejönni. A Sterbik-faktort azért ne becsüljük le, ennek ellenére a kristálygömbünk kicsit homályosan ugyan, de szkopjei döntetlen után lengyel továbbjutást mutat.

Vardar Szkopje - Kielce, 04. 11., 19:00 (x)

3. Veszprém

A kollektív emlékezet szerint a párizsi tavaly könnyed előétel volt csak a kölni wurst előtt, de visszanézve - főleg a kinti meccset - több volt ez azért átmozgató edzésnél. Ha valakinek már nem rémlik, itt van Nándi elképesztően zseniális ziccervédése, amivel eldöntötte az odavágót és ezzel azért nagyjából a továbbjutást is. 

Azóta érkezett még Accambray és Omeyer, szóval nem véletlen, hogy kb. minden csoportelső a PSG-t akarta elkerülni. Viszont a leggyengébb láncszem, Gardent, még mindig ott álldogál a pad mellett, nyakában az "A" jellel, és ez több mint jó. Mert nemcsak Ortega szedte szét tavaly francia kollégáját, de a BL-ben már csoportban voltak csúnya kisiklásaik (Zágráb, helló!), aztán az előző körben az idén teljesen töketlen Dunkerque ellen az utolsó 10 percig meleg volt a továbbjutásuk, plusz a francia bajnokságban minden valamirevaló csapat ellen vért kell húgyoznia a PSG-nek, pedig a keretük vagy két kategóriával jobb, mint bármelyik riválisé. És így is csak másodikok, négy pont hátránnyal azzal a Montpellier-vel szemben, ami a szezon felében a kerete felét gyógytornára járatta edzés helyett.

PSG - Veszprém, 04.12., 17:30 (2)

2. Kiel 

Sérülésekkel idén a Kiel is elég csehül áll. Na nem Jicha hiányzik, bár neki is voltak kihagyott meccsei, hanem Palicka szállt ki a szezon végéig, azátn Sjöstrand lett beteg, ezért a Löwen elleni (gyakorlatilag) bajnoki döntőt a nyugdíjból visszatérő Ege-vel és Kim Sonne-val hozták ikszre. Egyébként ezzel a 23:23-al lényegében el is dőlt a Bundás, mert ha innentől nem hibáznak, akkor idén nem kell elcsalni az utolsó fordulót sem úgy, mint tavaly: már most cirka ötvennel jobb a gólkülönbségük, mint a Löwené.

Sjöstrand várhatóan a Szeged ellen már sem játszhat, így Ege szereplése kérdéses, ezúttal is szerephez juthat. Van viszont egy másik nyugger is a csapatban, mivel Klein is több hónapra kiszállt. Őt Henrik Lundström pótolja a balszélen. A svéd elég jó kabala lehet a Kielnek, mert mindhárom kieli BL győzelemben benne volt. De nyilván nem ezért hozták vissza, hanem azért, mert a 22 éves Rune Dahmke mellé el is fér a rutin. Sok labdára azért egyiküknek sem kell számítania, felállt fal ellen gyakorlatilag nem léteznek a szélek, legfeljebb Ekberget veszik be (néha) a játékba. Persze ilyen átlövők mellett kinek kellenek szélsők? Duvnjak, Canellas, Palmarsson, Jicha, Lauge és a Vujint lassacskán kiszorító Weinhold... és akkor a beállókról még nem is volt szó, pedig Wiencek és René Hansen minden más csapatban tényező lenne támadásban is. (Palmarsson megsérült hét közben.)

Akkor mégis miben bízhat a Szeged? Abban, hogy igenis lehet 23 gólon tartani a Kielt, akár otthon is. Két meccsen ezt nem lesz egyszerű megvalósítani, egészen pontosan ez egyetlen apró lépésre van a lehetetlentől. De bízni lehet és kell is, mert veszíteni itt már tényleg csak a zebrák tudnak. Ehhez a jó védekezésen túl kell a Veszprém elleni hiányzók visszatérése is: Csellman és a két kapus pont annyit tehet(ne) hozzá, hogy a hazai meccs végén azt lehessen mondani, maradt esély a továbbjutásra. (Csak sajnos a svéd még nem épült fel vakbélgyulladásából.)

Úgy is mondhatnánk: a Szeged azért küzdhet, hogy a bíróknak bele _kelljen_ nyúlni legalább a jövő heti meccsbe. Mert azért az EHF kapzsi logikája csak azt diktálja, hogy kellenek Kölnbe a németek miatt jegyet váltó fizetőképes helyi arcok, és mivel más tok nincs már talpon, a Kielnek kell annak lennie. 

Adja az ég (és Jean Brihault), hogy ne legyen igazunk.

Szeged - Kiel, 04.12., 19:15 (1)

1. Barcelona

Tegnap már le is nyomták a Zágrábot, pont úgy, ahogy arra számítani lehetett. Úgy tűnik, Vujovic hiába hozta végre vissza a tüzet az elmúlt években kicsit kiszámíthatóvá és motiválatlanná váló Zágrábba, hiába érte el, hogy az Arena hosszú évek után ebben a szezonban már sokadszor telt meg teljesen (ami instant szezoncsúcsot jelent nézőszám tekintetében, leszámítva a Final4-t), az újabb csodához már ő is kevés. A feltámadás ténye - így húsvét táján - vitathatalan, és ehhez nem kellett más, csak Jézus Krisztus egy monomániás edző. Vujovic felismerte a legfrissebb trendet, és a készen kapott keretből összerakott egy (a szó értelmező kéziszótári értelmében vett) brutális védekezést. Ehhez megvan mindene, magas, erős és elszánt fiatalok, kiegészítve néhány, jobbára fél Európát megjárt idősebbel. Nyilván egy percig nem volt realitás a továbbjutásuk, ezt láttuk tegnap, de idegenben is képesek lesznek szoros meccset játszani. Ezzel tökéletesen megvalósítva azt, amit Vujovic ígért: ők lesznek a szezon eddigi legnehezebb feladata a Barca számára. 

Az FCB keretén meg továbbra sem lehet fogást találni. Tegnap speciel azt beszélgettük Csillával a meccs alatt, hogy mintegy mellékesen Sorhaindoból micsoda klasszis beálló lett, tiszta de kemény védőmunkával és támadásban az átlövőket zseniálisan segítő helyezkedéssel. Ja, és a helyzeteit is bedobálja, natürlich. Érted, mindezt úgy, hogy van egy olyan lövősoruk, amiben a BL gólkirály-jelölt Lazarov a legszürkébb alak, mert ő max szélen védekezik és igazából támadásban is leginkább csak a gólokat gyártja, de az ütemelőnyöket, asszisztokat, nagy játékokat nem ő hozza össze.

Na, és Sorhaindo mellé (vagy francia forrásunk szerint inkább helyére) leigazolták Syprzakot a Wislából. Hátköszi.

Igazán problémája akkor lehet ennek a Barcának, ha kifognak egy bírópárost, akik nem a Dobrovits-Tájok kajálják meg Karabatic és Rutenka színészkedéseit és/vagy nem félnek kiszórni őket, amikor úgy adódik. Mert azért nekik komoly respektjük van a szakma szemében, lássuk be. 

Ettől függetlenül a papírforma az, hogy idén ők nyerik a BL-t.

Zágráb - Barcelona, 04.09., 23 : 25 (10 : 14)