Nem mondhatnám, hogy marha nyugodt vagyok a hétvégi női BL-selejtezők előtt. Nem tudom, hogy csak a kincstári para van-e rajtam, vagy a Fradi előszezonban mutatott - nevezzük így - felemás eredményei, vagy a Német Kupa-győztes Leipzig játékereje paráztat-e, csak annyi biztos, hogy ennek a Fradinak akármilyen formában is van, ott van a helye főtáblán.
Elek Gabiéknak az utóbbi két évben meglehetősen sok baja volt. Két évvel ezelőtt a Fradi a kezét tördelve, zavarában egyik lábáról a másikra állva érkezett meg a főtáblára, és aztán produkált egy olyan őszt, hogy beleszédültünk. A tavasz aztán néhány súlyos sérülés miatt már nem hozta, amit a csoportkör és a középdöntő első része ígért, de arra azért így is jó volt, hogy a tavalyi évet óriási elvárásokkal, és némileg megerősödve kezdje meg a csapat.
Ugyan a mai nap a női bajnoki döntő lázában jegyében telt, tegnap lezárult a bronzpárharc is. A meccsről magáról nem is írnánk, de meg kell említenünk, hogy az érdiek micsoda fantasztikus eredményt értek el, az edzőfejedelem a kispadon ismét megmutatta, hogy mennyire érti a szakmáját, és őszintén hisszük, hogy ez óriási eredmény, órisái előrelépés. Ki van hozva a maximum a keretből, az edző elégedett lehet.
Tessék? Hogy hülyék vagyunk? Dehogy! Hajtás után nyilatkozat.
Igen, azt hiszem, a címben benne van a bajnoki döntő első meccsének legfontosabb megállípítása, legalábbis a Léderer-féle alternatív valóság alapján mindenképp. Emellett persze milliószor tolta a pofánkba a Sportklub RTL Klub, hogy Egyetlen Csapat A Világon, Amely Legyőzte A BL-Győztest Ebben A Szezonban, Sőt Még Az Egyetlen Is, Amelyik Legyőzte A BL-Ezüstérmest Is, de a fogadkozásokon, szeptember elseje unalomig ismétlésén kívül semmit nem láttunk abból, hogy ez a fenti megállapítás vajon miért is lenne fontos. Hajtás után megnézzük, milyen az, ha nem alternatív valóságból, hanem a valós valóságból szemléljük a dolgokat.
A világ legjobb csapatsportjának történéseit követjük és tárgyaljuk ki több szempontból, ellentmondást nem tűrően.